A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1987-03-01 / 3. szám

118 nak egymáshoz, hogy egyetlen istentiszteleti cselekményt alkotnak. A szentmise ugyanis mind Isten igéjének, mind Krisztus testének terí­tett asztala. Innen kapnak tanítást és lelki táplálékot a hívek. Bizo­nyos szertartások pedig a szentmise bemutatását bevezetik, illetve befejezik.(A miseliturgia teljes megújítása, 23) „Ez az én testem, mely értetek adatik.” „Ez az én vérem kely- he, az új és örök szövetségé, mely értetek és sokakért kiontatik a bű­nök bocsánatára. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” Ezekkel a szavakkal — amelyeket a pap megismétel az átváltoztatáskor —, Jézus a kenyér és bor színe alatt teljesen odaadta magát az Atyának és az embereknek. Meghagyta övéinek, hogy ugyanezt tegyék az ő emlékezetére. Szent Pál erről így írt a Korintusiaknak: Valahányszor e kenyeret eszitek, s e kehelyből isztok, az Ür halálát hirdetitek, míg el nem jón (lKor 11,26). Ezekre a szavakra utal a szentmise közpon­ti cselekménye után az a válasz, amelyet a jelenlévő hívők adnak a pap szavaira: íme, hitünk szent titka! — Halálodat hirdetjük, Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz! Átváltoztatás után a kenyér és a bor lényege Krisztus testévé és vérévé válik. A külső színek, amelyeket érzékszerveinkkel tapasz­talunk, megmaradnak változatlanul: de olyan jelek lesznek, amelyek az Ür Jézus titokzatos valóságára utalnak, aki valóságosan — bár szentségileg — jelen van üdvösséghozó kereszthalála és feltámadása erejével, hogy lelkünk tápláléka legyen, hogy — az egyház keze ál­tal - állandóan felajánlja az Atyának a dicséret és az engesztelés áldozatát. A szentmise nemcsak puszta emlékezés Jézus húsvétjára, hanem hathatósan jelenvalóvá teszi az üdvösség központi eseményét. Az Eucharisztia kegyelmi hatásait az előbb idézett zsinati ok­mány (Konstitúció a szent liturgiáról, 47) jelezte: Isten irgalmas sze- retetének közvetítése, egység, szeretet. Mivel Krisztust fogadjuk be, lelkünk megtelik kegyelemmel, és a megkezdett isteni élet az örök TUDOD -E...? 1. Mikor említik először hivatalosan a negyvennapos böjti időt húsvét előtt? 2. Néhány példával illusztrálni az Egyház nagyböjti hagyományát? 3. Mi az a negyvenórás imádság? 4. Ki és mikor alapította a korszerű apostolkodás céljából a Jézus Szíve Népleányainak társaságát, ami főleg a valláserkölcsileg elhagyatott munkásság lelki és szociális gondozását, valamint a jó sajtó terjesztését tekintette feladatá­nak erőszakos feloszlatásáig (1950)? 5. Mik voltak a népmissziók? Válaszok a 144. oldalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom