A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)

1986-11-01 / 11. szám

487

Itt csak két példát hozok belőle a szív szó helyes használatára:

,,8. A II. vatikáni zsinat a ,,mai világ” elemzésénél eljutott addig a pontig, mely a látható világban a legfontosabb: az emberig, mikor Krisztus példáját követve lehatolt az emberi lelkiismeretek mélységeibe, és érintette az ember belső misztériumát, melyet a Biblia nyelvével (de más nyelveken is) a „szív” szóval jelölünk meg. Krisztus, a világ megváltója egyedülálló módon és megismételhetetlenül hatolt be az ember titkába és belépett annak „szivébe”.

9. A világ megváltása — a szeretetnek ez a rettenetes misztériuma, melyben a teremtés megújul (EM 37; E 48) - lényegében nem más, mint az igazságosság teljessége egy emberi Szívben, az Egyszülött Fiú Szívében, hogy sok ember szívének igazságosságává válhasson, akik ugyanabban az Egyszülött Fiúban már eleve, az örökkévalóságtól fogva arra voltak rendelve, hogy Isten fiaivá legyenek (Róm 8,29;Ef 1,8),és meghivattak a kegyelemre, a szeretetre...(A kereszt a Kálvárián, melyen Jézus Krisztus - az ember, aki Szűz Máriának és a názáreti Józsefnek vélt fia — aki ezt a világot „elhagyta", új bizonyítéka Isten örök atyaságának...) A szeretetnek ezt a kinyilatkoztatását irgalomnak is nevezik (vő. Sz. Tamás S. Th. III. q.46a. 1 ad 3). Végül a szeretetnek és az irgalomnak ez a megjelenése új formát és új nevet nyert, úgy hívják: Jézus Krisztus.”

Babos István — Sajgó Szabolcs

VASÁRWAPI SOWDOLATOK

November 16 - ÉVKÖZI 33. VASÁRNAP „HA KITARTOTOK, MEGMENTITEK LELKETEKET"

A szentmise olvasmányai:

Mai 4,1-2a; 2Tessz 3,7-12; Lk 21,5-19.

Föltámadása után Jézus az emmauszi tanítványokat szelíden így korholja: „Ö, ti balgák. . . Vajon nem ezeket kellett elszenvednie a Messiásnak, hogy bemehessen dicsőségébe?" (Lk 24,25—26) Jézus szenvedésével és halálával összeomlott a tanítványokban a világ, álmaik romokban hevertek. A kegyelem azonban, melyre nyitottak voltak, megnyitotta szemüket Isten álmára, s ők fölismerték a kereszt szégyenében és botrányában a legnagyobb szeretet dicsőségét. És a föltámadott Jézus szavaira lángolni kezdett a szívük.

A mai evangéliumi szakasz előtt Lukács már hozta Jézus tanítását az Emberfia félelmetes eljöveteléről (17,22—37): kikerülhetetlenül és fetartóztathatatlanul közeledik, az egész teremtett világra fel fog virradni az a nap, mely minden tökéletlenségnek a végét jelenti,