A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-11-01 / 11. szám
486 donította a Boldogságos Szűzanya közbenjárásának. Ott volt az olvasó a kezében, mikor a betegszoba ablakából először adta áldását a népre, s megmutatta a világnak, hogy él és felépülőben van. Amikor a hívő tábor imádkozik érette, az imádságban nagyon sokszor kérjük a mennyei édesanyának, az Egyház édesanyjának oltalmát is, hogy tartsa meg a Szentatyát ezeken a nehéz utakon az egész Egyház, a hívő világ saz egész emberiség javára. Lassanként kezdjük látni, a hitetlenek is, nemcsak a hívők, a kívülállók is, nemcsak az akolban már belül levők, hogy Isten különleges ajándéka ez az ember, pont ennek a kornak. Isten tartsa meg ezt az ajándékát ennek a kornak és a következő évtizedeknek a segítésére. Mócsy Imre A SZÍV SZÓ HASZNÁLATA A Jézus Szíve-tisztelet ellenségei legelőször a „szív” szón akadtak meg, mert azt nem irodalmi és hétköznapi használatának gazdagságában értették, hanem leszűkítették valami anatómiai szakkifejezésre, ahol a szív egy izmot jelöl, mely nem más, mint az emberi és állati szervezet vérszivattyúja vagy motorja. Ezt gúnyolta ki Zola, a racionalisták és janzenisták nagy örömére. Vigyázni kell mégis a „szív” szóval. Használata főleg akkor indokolt, amikor a „szív”-en vagy Jézus Szívén Istennek az Ember-Jézusban megtestesült és kinyilatkoztatott szeretetét értjük. Az ilyen kifejezés zavaró: „JézusSzíve, Te látsz mindent”, bár aki használja, csak arra gondol, hogy Jézus istenemberi mindentudással és szeretettel gondol reánk. Sok imádkozó fiatalnak szeretete igen bensőséges az Úr Jézus iránt, de magánimájukban nem mondanák: , Jézus Szíve, szeretlek én”. Nem kell tehát a „szív” szóhoz feltétlenül ragaszkodni! Másrészt az ellenkező végletet is kerülni kell. Nem szabad a „szív” szót babonásan száműznünk szótárunkból. Ahol a Biblia vagy az egyházi irodalom megfelelően használja, bátran éljünk vele. Pl.: Jer 3,15 b: „Szívem szerinti pásztorokat adok majd nektek”. - ApCsel 13,22: Rátaláltam Dávidra, Izáj fiára, a szívem szerinti férfira, aki majd teljesíti minden akaratomat” (vö. lSám 13,14). A megtestesülés előtt ezek a kifejezések szép bibliaiantropomorfizmusok. Az Ige megtestesülése óta azonban valóságos emberi szívben lüktet az istenemberi szeretet. II. János Pál pápa Redemptor hominis” kezdetű körlevelében nagyon szép példát ad arra, hogyan lehet és kell a szív szót alkalmaznunk. Az egész körlevél, de különösen annak második fejezete, mely a megváltás nagy titkáról szól (7-12), nagyon szép elmélkedési anyag minden Jézus Szíve tisztelő számára.
