A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-07-01 / 7. szám
319 katchewanből, és az ontariói Welland melletti farmjukon visszavonultan éltek emlékeiknek. Gönczyné hamarosan a megérkezésük után, 1886 augusztusában a sátorban hozta világra első gyermekét. Ez volt az első Kanadában született és nyilvántartott magyar. Az első világháború alatt a kanadai hadseregben teljesített katonai szolgálatot. De térjünk vissza 1886-ba. Alig fejezték be az építkezéseket, megjött a rettenetes tél a 60 fokos ( 50 Celsius-fokos) hideg minden borzalmával. Nagyon sokat szenvedtek tőle, mert nem voltak hozzászokva, és nem voltak hozzákészülve. Májusig lakásaikban tétlenségre voltak kárhoztatva, és elkeseredetten tervezgették a jövőt. Többekben megérlelődött az elhatározás, hogy csak tavaszig tartsa meg őket az Isten, elmennek örökre ebből a jégvilágból. Több család valóra is váltotta elhatározását; otthagyva házat, földet, felszerelést, nagy csalódással tértek vissza az Egyesült Államokba, régi tartózkodási helyükre. 1887 májusában kezdték törni a szűz rögöt az új honfoglaló magyarok. Ökör vontatta ekével kezdték meg a civilizáció legelemibb munkálatait, baltával vágták az első ösvényeket; ökrösszekérrel néha három napig tartott egy forduló a legközelebbi állomáshelyig. 1888 januárjára már csak 11 család maradt. De tavasszal megérkezett a Magyarországról hozott újabb csoport; velük megerősödve megindult az egymást segítő intenzívebb munka. A tömegesebb letelepedés csak 1892-ben kezdődött, amikor már nevet is adtak a telepnek: elnevezték Kaposvárnak. A korábban érkezettek írtak mindenfelé, az egyesült államokbeli és az óhazai hozzátartozóiknak, hogy most már jöhetnek az ingyenföldre, mert tapasztalatokkal bőven rendelkeznek, ami nagyban megkönnyíti a kezdet nehézségeit. 1894-ben már 50 családra nőtt a telepesek száma, smég mindig érkeztek újabbak. Társadalmilag nem voltak megszervezve, és ennek nagy hiányát érezték minden tekintetben. Lelkészi szolgálat sem állt rendelkezésükre. Az első években saját maguk végezték a keresztelést és a temetést is. Házaknál tartottak istentiszteleteket, vallásos összejöveteleket; ilyenkor állandóan napirenden volt a szervezkedés kérdése. Kérésükre 1892-ben küldte közéjük a Saint Boniface-i érsek a francia származású Page atyát. Megépült az iskola, apap- lak. Page atya szép munkát végzett, nagyon megszerette a magyarokat, tűrhetően megtanult magyarul is. 1900- ban a német származású Woodcutter Ferenc, 1904- ben a belga A kaposvári templom
