A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-05-01 / 5. szám
216 Sajgó Szabolcs FIATAL, SŐT GYERMEK SZENTEK? A címben föltett kérdés kimondva vagy kimondatlanul néha problémákat okoz, minden jó szándék ellenére is. Hogyan avathat szentté az Egyház fiatalokat, sőt gyermekeket, akik még azt sem tudják igazából, mi az élet? Nem járatja-e le így az Egyház a szentek tiszteletét? Aki évtizedeken át küszködik a saját gyengeségeivel, a kísértésekkel, tapasztalja saját bőrén a másokban lakó rosszat, hogyan tekintheti példaképnek azt, akinek fogalma sincs mindezekről, mert fiatalon meghalt.. ? Az ilyen kérdések szinte kivétel nélkül bizonyos ismeretek hiányából fakadnak: megfelelően ismerjük-e az illető fiatal szent életét; tudjuk-e, hogy az Egyház szentté avatási eljárása milyen komolyan mérlegeli az illető életét, hősiességét (s az ahhoz szükséges érettséget, döntési képességet); elég világos-e, hogy valamennyi szentnek az élete csak bizonyos vonatkozásában követendő példa a többi keresztény számára. . ? A következőkben szeretnénk nektek, fiataloknak, bemutatni néhány olyan szentnek és nagyszerű embernek a példáját, akik közelebb állnak hozzátok életkoruk tekintetében. Ezerféle hatásnak vagytok kiszolgáltatva, és olyan kevés az a példa előttetek, ami tényleg a jobbat, az emberibbet erősíti bennetek, ami nem a pénzt, az élvezeteket, a sikert bálványozza, hanem a tartalmas, értékes, valóban emberi élethez segít. Még akkor is, ha sem gazdagok nem vagytok, sem nagy sikereitek nincsenek.. . GORETTI MÁRIA (1890-1902) Mária mindössze tizenkét éves volt, amikor egy fiatal, részeges fiú megölte. Ha az ember nem ismeri megfelelően az életét, megütközik azon, hogy az Egyház vértanúként tiszteli ezt a gyereket. Hiszen hány gyermeket gyilkolnak meg a világon élvezetvágyból, szinte naponta? Mária azért halt meg, mert nem akarta engedni, hogy a fiú „szórakozzon” vele. Nem hagyta magát elcsábítani, ellenállt a fiú minden ravaszságának és erőszakoskodásának. És nem azért, mert a fiú nem tetszett neki, vagy mert nem akart „boldog” lenni, hanem mert a lelkiismeretére hallgatott, és nem akart semmi rosszat, semmilyen bűnt elkövetni. Többet ért neki Isten szeretete minden rossz „szórakozásnál”, minden bűnös úton szerzett boldogságnál. Jó itt megállni egy kicsit. Tudtok ti beszélgetni vallásos felnőttekkel (pl. szüléitekkel!) őszintén ezekről a dolgokról? Képmutatás lenne az idősebbek részéről, ha teljes mértékben hallgatnának azokról a testi és lelki tényezőkről - mert ,,nem illik”, „nem a gyerekekre tartozik" -, amik miatt a fiúk és a lányok, a nők és a férfiak vonzódnak egymáshoz. Hiszen a filmeken,a könyvekben, a mindennapi életben állandóan találkoztok ezzel, s talán sok bánatotok is van egy-egy fiú vagy lány miatt. Szüléitek talán szeretnék, hogy más legyen a világ, ti csak a tanulással, a munkával törődjetek - könnyebb lenne nekik. De hát ez nem tő
