A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)

1986-04-01 / 4. szám

157 vasmányt megelőző részben István diakónus szemére veti zsidó hall­gatóinak, hogy ellenálltak a Szentléleknek, és befogták fülüket Isten ban, amikor Krisztus képviselője, a pap buzdít, hogy imádkozzunk, könyörögjünk, emeljük föl szívünket az Úrhoz. Isten szól hozzánk az áldozatos hívek példájában. Amikor lát­juk, hogy valaki türelmesen szenved, megosztja anyagi és szellemi ja­vait másokkal, másokért és nem önmagának él. Isten szól hozzánk a lelkiismeret szavában, amikor az a jóra serkent, vagy a rossztól igyek­szik visszatartani. Isten szól hozzánk az egész teremtett világban, ami nem más, mint Isten szeretetének kiáradása, amit ajándékként nekünk adott, hogy azt az összemberiség javára használjuk. Az imádság lényege az, hogy kinyitjuk fülünket és szívünket Isten felé. Tehát az imádság első föltétele az, hogy nem saját magunk­ra gondolunk, hanem tudatosítjuk, hogy Isten jelenlétében vagyunk, és ennek megfelelően alakítjuk magatartásunkat:Istennek hálát adunk a nekünk adott javakért, és kérjük segítségét. A mai evangéliumban Jézus is imádkozik. Kéri az Atyát, hogy nyilvánítsa ki jóságát és szere tétét a tanítványok életében. A tanítvány dicséri mesterét. Jézus imádsága egyrészt kérés az Atyához: Add, hogy egyek legyenek a szeretetben. Másrészt Jézus felhívást intéz tanítvá­nyaihoz: Akkor hiszi el a világ, hogy én Istentől jöttem, ha bizonysá­got tesztek a szeretetről. Az imádság tehát Istenhez fordulás, Isten nagyságának elismerése és dicsőítése, és ennek megfelelően a mi éle­tünk átalakítása, Isten szolgálatába hajtása. Sajnos, sokszor elfelejtjük az első részt, magunkból kiindulva ezt vagy azt kérjük Istentől, mielőtt meggondolnánk, hogy ki is az igéje előtt. Ez nemcsak az ószövetségben történt meg, de megtörténik napjainkban is és a mi életünkben. Ho­gyan szól hozzánk az Isten? Az ószövetségben pró­féták által szólt, az újszövet­ségben saját Fia beszélt hoz­zánk, és ezt az üzenetet, az Isten jóhírét, hirdeti az egy­ház nap nap után. Isten szól hozzánk a liturgia ünneplésében, az egyházi közösség imádságai­I

Next

/
Oldalképek
Tartalom