A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1985-12-01 / 12. szám
555 meg az istenített császárt, hanem egyedül Krisztust és az Atyát (Jel 17,14; 19,16; vő. MTörv 10,17; Him 6,16)”. (BTSz, 1381). „FOGANTATOTT A SZENTLÉLEKTÖL, SZÜLETETT SZŰZ MÁRIÁTÓL ...” Megtestesülés ,Amikor elérkezett az idők teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született” (Gál 4,4). Isten örök üdvözítő tervét valósította meg (Ef 1), amikor a mi üdvösségünkért elküldte Fiát. „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örökké éljen” (Jn 3,16). Isten Fia emberré lett; ,,az Ige testté lett, és közöttünk lakozott” (Jn 1,14). Ezt a titkot ünnepeljük március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszonykor; kilenc hónappal később pedig, karácsonykor Jézus születését. A Gaudium et Spes kezdetű zsinati konstitúció 22. pontja, amelyre II. János Pál pápa Redemptor hominis kezdetű körlevele többször hivatkozik, így vüágítja meg a Megtestesülés titkának jelentőségét: „Ö, a ’láthatatlan Isten képmása’ (Kol 1,15), ő a tökéletes ember, aki visszaadta Ádám leszármazottainak, az első bűn óta eltorzult Isten-képmásoknak Istenhez való hasonlóságukat. Az emberi természet bennünk is roppant méltóságra emelkedett azzal, hogy Krisztus azt magára öltötte, anélkül, hogy megsemmisítette volna. Igen, ő, az Isten Fia, valamiképpen minden emberrel egyesült, amikor testté lett. Emberi kézzel dolgozott, emberi értelemmel gondolkozott, emberi akarattal cselekedett, és emberi szívvel szeretett. Szűz Máriától született, így valóban egy lett közülünk: mindenben hasonló lett hozzánk, a bűnt kivéve (vö. Zsid 4,15).” Jézus Krisztus megjelenése a történelemben annyira fontos esemény, hogy az éveket történetírásunk tőle számítja: Krisztus előtt, Krisztus után. Jézus Krisztus igaz Isten és igaz ember: Isten Fia és Mária Fia. Jézus fogantatása egyedülálló és csodálatos, amint ezt Máté és Lukács evangéliumának elején olvashatjuk. Mint ahogy Isten a kezdetben mindenható szavával teremtette a mennyet és a földet, úgy a Szentlélek is életet adott Jézusnak a boldogságos Szűz Mária méhében. Mária férfi közreműködése nélkül foganta fiát, Jézust, aki öröktől Isten Fia volt, és az is maradt a megtestesülés után is. Nem veszítette el isteni mivoltát, de felvette azt, ami nem volt, az emberséget. Az Egyház hi-