A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1985-12-01 / 12. szám

537 mutatta, hogy ez a teljes odaadás megtörténhet egészen egyszerű, fel­tűnés nélküli formában is. Olyan adottságok között is, amelyek azo­nosak az emberiség nagy tömegeinek életkörülményeivel. Jézus életem társa lett és arra hív, hogy társa legyek rejtett éle­tében; hív, hogy imáimban a befogadás és csatlakozás készségével nyíljak meg Szíve vágyainak, amint ő is egy volt az Atyával; hív, hogy az ő Szívével szeressek: mindenkiben az Atya gyer­mekét tisztelő és szolgáló szeretettel; hív, hogy mindennapi munkám egyszerű tetteiben az ő Szíve megváltó terveit hordozzam, és kis dolgokban is nagy hűségre töre­kedjem; hív, hogy szeressem az Általa és Benne teremtett világot, s an­nak rám bízott kicsinyke darabját őhozzá vezessem; hív, hogy örömmel éljek az Atya dolgaiban,és sugározzam az istengyermekség boldogságát, amint ő is örömhírt hozott minden szívnek; és hív, hogy mindennap finomabb érzékkel nyissak ajtót ko­pogtatására, mikor valamiben meg akarja velem osztani kifosztottsá- gát és megalázottságát — szerelmes Szívének királyi ajándékát. Jézus életem társa. Neki ajánlom minden napom imáját, mun­káját, örömét, szenvedését. Vágyam: teljesedjék bennem, amit Szí­ve tőlem kíván. VASÁRMAPI gondolatok ADVENT 4. VASÁRNAPJA - 1985-ben december 22. SZŰZ MÁRIA HÁLAÉNEKE (Tiszteletreméltó Szent Béda Lukács-magyarázata nyomán.) / „így szól Mária: Magasztalja lelkem az Urat, és ujjong az én lel­kem Istenben, az én Üdvözítőmben." (Lk 1,46—47.) Az Úr olyan magasra emelt engem, hogy nyelv azt ki nem mondhatja; még szívem mélyén sem vagyok igazán képes felfogni. Ezért egész valómat felaján­lom hálaadásul; mindenemet bevetem annak szemléletébe, aki a vég­telen nagyság, örvend az én szívem Jézusom örök istenségén, Jézu­sén, akinek időbeli fogantatása megtermékenyíti testemet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom