A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-01 / 1. szám

37 meg: mit, mikor és hogyan kérdezünk. Amikor problémával viasko­dik, ne faggassuk. Érdeklődjünk ehelyett érzelmei felől. Fürkésszük gondolatait, elképzeléseit. Erre rendszerint még serdülő gyermekünk is föltárja szívét. Tűz Tamás ÍGY JÓ A szikrázó szem hamvad alkonyodni kezd kitessékelnek lassan minden földi szépből kidob a forrón ringató merész öl és mintha hallanám a túlvilági neszt így jó kicsodálkoztam magamat felhőkbe búvó hold és nap alatt láttam már mindent szélvész-loholtomban többet látok majd hunyt szemmel holtan Szeder Mihály A lőcsfalvi pap naplójából Épp a havi számadáson dolgozott irodájában a pap az egyik dél­után, mikor hallotta, hogy egy kocsi fordul be az udvaron, nagy recse­géssel a kavicsos úton, épp az iroda elé. VADÁSZATI Nemsokára valaki megzörgette az ajtót, sürgetően. A ,.szabadra” az ifjabb Rozgo- SZERENCSÉTLENSÉG nyi urdság lépett be Rárós filiálisból. Sá­padtan, idegesen mondta: — Bocsásson meg, Főúr, hogy itt lát engem ilyen szokatlan idő­ben. Jöjjön azonnal! A doktor urat is viszem! — Mi történt?! — kérdezte a pap megdöbbenve. — Majd elmondom útközben, csak jöjjön gyorsan! A pap nagy hirtelen összeszedte, ami a betegellátáshoz ilyenkor szükséges. Julis asszonyt utasította, hogy ültesse le a látogatókat, és felugrott a kocsira. Mentek a doktorért, aki szerencsére otthon volt. Felvették. Útközben kibontakozott a tragédia nagysága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom