A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1985-06-01 / 6. szám

260

Ipacs Katalin

APOR PÜSPÖK (t 1945)

Megemlékezés halálának 40. évfordulóján

Apor Vilmos 1892. február 29-én született Segesvárott, ahol apja — Apor Gábor báró — főispán volt. Édesanyja a Pálffy grófi családból származott, méltán illett rá a bibliai erős asszony elnevezés. A buzgó katolikus házaspárnak hat gyermeke született. Vilmos volt az ötödik.

1895-ben a család Bécsbe költözik, mivel az édesapa a bécsi magyar minisztériumba kap államtitkári kinevezést. Négy évvel később azonban hirtelen betegség ragadja el a családfőt. Vilmos ekkor még csak hatéves. Az özvegy a gyerekekkel még évekig Bécsben marad, csak 1912-ben tér vissza a Pálffyak mosoni birtokára. Közben Vilmos a jezsuiták kalksburgi gimnáziumában tanul, majd 1910-ben Kalocsán, ugyancsak jezsuita intézetben érettségizik. A jeles diák kiváló sportoló is.

Diáktársai tréfásan Heiligier(„Szent”)Vilmosnak hívják mélyen vallásos barátjukat, aki egészen kiskorától papnak készül. Édesanyja érettségi után örömmel adja beleegyezését fia választásához. Püspöke Innsbruckba küldi szemináriumba; öt feledhetetlen évet tölt előbb a Nikolaihausban, majd a ma is működő Canisianumban. Jezsuita tanárai szerint „mindig és mindenben” kitűnő növendék. Az egyetemet a doktorátus megszerzésével fejezi be.

1915. augusztus 24-én szentelik pappá. Az újmisés papot püspöke Gyulára helyezi. Ebben az alföldi városban negyedszázadot tölt, előbb mint segédlelkész, majd mint plébános termékeny, fáradságot és áldozatot nem ismerő lelkipásztori munkában. Hívei „áldott, drága jó embernek” nevezik. Káplánjai papi eszményképüknek tartják. A jól végzett munkát méltányolja, a hiányosságokat nem hagyja szó nélkül, de szemrehányásaiból is mindig szeretet, megértés sugárzik. Nem parancsol, hanem kér. Híveivel és híveiért él, boldog, ha közöttük lehet, megoszthatja velük a mindennapok terhét, örömét. Elkopott térdeplője tanúsítja, hogy kifogyhatatlan jóságát, türelmét, sze- retetét az imából merítette.

Állandó pénzhiánnyal küzd, mert mindenét másnak ajándékozza. Akkor is segít, amikor tudja, hogy munkakerülők zaklatják adományokért. Végtelen gyöngédséggel karolja fel a fogyatékos gyerme