A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1985-05-01 / 5. szám
209 MÚLT Ipacs Katalin ES JELEN ALESSANDRO MANZONI (1785-1873) Pontosan 200 évvel ezelőtt, 1785. március 7-én született Milánóban a modern olasz irodalom kétségkívül legkarizmatikusabb alakja, akit Olaszország határain kívül is jól ismernek. Alessandro Manzo- ni irodalmi pályafutását mint költő kezdte, majd mint dráma- és regényíró folytatta, de közben a költészetről sem feledkezett meg. Apja, Pietro Manzoni, gazdag földbirtokos, anyja, Giulia, a nagyhírű államjogász, Cesare Beccaria leánya. A nemesi származás és a jómód kétségtelen előnyökhöz juttatta. Európai színvonalú nevelésben, oktatásban részesült, bár az egyetemet nem fejezte be. Élete Milánó, Lugano és Párizs között zajlott. Gyermekkora nem a legzavartalanabb. Szülei tízéves házasság után búcsút mondanak egymásnak. Sohasem lehetett nagy szerelemről szó közöttük. Bár Giulia Beccaria egy másik férfiért hagyja el törvényes hitvesét, Pietro Manzoni sohasem beszél megvetéssel feleségéről, sőt végrendeletében „megbecsülése jeleként” brilliáns fülönfüggőt hagy rá. A válás után a gyermek Alessandro előbb kollégiumokban, majd Párizsban, anyja védőszárnyai alatt nevelkedik. Rajongásig szereti édesanyját, ezt azzal is kifejezésre juttatja, hogy ebben az időben a Manzoni-Beccaria kettős nevet használja. Párizsban megismerkedik a kor szellemi életének vezető egyéniségeivel. Anyjával együtt látogatja az irodalmi szalonokat, mindketten magukévá teszik a felvilágosodásból származó eszmei áramlatokat. 23 éves korában megismerkedik Enrichetta Blondellel, egy genfi protestáns bankárcsalád 16 éves lányával. Enrichetta nem szép, de okos és kedves, nemsokára nagy szerepet játszik majd Manzoni megtérésében, és hűséges társa lesz éppen a nagy alkotóévekben. 1808 februárjában házasodnak össze kálvinista szertartás szerint. Még az év végén megszületik első kislányuk, akit nyolc hónappal később Giulia Claudia néven katolikus szertartással keresztelnek meg. Manzoni életében ekkor kezdődik az a nagy újdonság, amit katolikus kifejezéssel megtérésnek szoktak nevezni. Manzoni sohasem
