A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1984-11-01 / 11-12. szám
530 a világban a mi Urunk, annak legékesebb leírása, legfölségesebb és legmélységesebb tanítása a főpapi imádságban van Szent János evangéliumának 17. fejezetében: „Hogy mindnyájan egyek legyenek, Atyám, mint Te és én egyek vagyunk.” Miért? „Hogy így elhiggye a világ, hogy Te küldöttéi engemet." így legyek jel a világ számára: a Te egyetlen szeretetednek, az egyetlen Fiad egyetlen megváltó művének jele. Valósítsa meg a világban az Isten nagy családját, hogy az atyai ház egységébe mindenkit hazavezessen. Ebben az egységben a szeretet az alapvető törvény. Mert az egy Atya szeretetből váltott meg minket. Azért szerette a Fiát is, mert az szeretetből életét adja mindenkiért. A szeretet szentségében, az Oltáriszentségben a szeretet szentségével táplálva, erősítve akarja megvalósítani a hívek között a szeretetet. Mert erről ismeri fel a világ, hogy az ő tanítványai vagyunk, ha szeretettel vagyunk egymás iránt. A szerető, a szolgáló Egyház az Isten üdvözítő, megváltó sze- retetének jele. Ezért mutogattak a pogányok keresztény elődeinkre: Nézzétek, ezek a keresztények! Nézzétek, hogy szeretik egymást! Ezért olyan időszerű a mi imádságunk. Imádkozzunk, hogy legyen az Egyház az egész világ számára az egység jele, az egység szentsége, az egység megvalósítója. Hiszen szétdarabolt, ízekre szedett ez a mai emberiség, és szembenáll egymással. Nem a szeretet az alaptörvény, hanem az önzés és a gyűlölködés. Ezért kell odaállítani a világ elé Isten megváltó szeretetének üdvözítő jelét, a szerető és szolgáló Egyházat. Ez a mai világ szétszórtságában, gyűlölködésében, önzésében mindig a békéről szaval, a békét keresi, a békéről gyűlésezik. De a békét nem találja. Mert másfajta békét keres, a hatalom, az egyensúly, az erőszak, az emberi okosság békéjét, és ez fából vaskarika. Az Üdvözítő az ő békéjét ígérte híveinek: „Az én békémet adom én nektek, nem miként a világ adja, adom én nektek." A békét, amely eredmény és gyümölcs. Ha megvalósítjuk az ő akaratát, amint ő megtette az Atya akaratát. Ha megadjuk, ami Istennek jár, és megadjuk az embernek, ami az embert megilleti, azaz ha az igazságosság művét cselekedjük. Ha igazságos az eljárásmódunk Istennel és emberrel szemben. Ha Isten előtt meghajolunk, ha törvényeit elfogadjuk; ha felebarátunk felé segítő testvéri kezet nyújtunk, s ha az ő javán munkálkodunk: akkor megterem a béke. Mert a béke az igazságosság gyümölcse. MISSZIÓS:. . . hogy az egyes nemzetek körében kölcsönös kiengesz- telődés jöjjön létre. „Forrassz eggyé békességben minden népet s nemzetet!" Decemberi missziós szándékunkat, hogy a népek és az országok között
