A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1984-05-01 / 5. szám

203 felhívja a hívek figyelmét arra, hogy az aratnivaló még ma is sok, a munkás kevés: „kérjétek az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásá­ba." Jó pásztor vasárnapján s a húsvéti ünnepkörben imádkoztát az Egyház bennünket papi és szerzetesi hivatásokért. Legtöbbször má­jus, június az iskolév befejezése is, leányok, fiúk lelkében sokszor megszólal egy hang, és ilyenkor döntenek életükről, hivatásukról. Hogy talán őket is hívja az Úr, s tán nekik is ott kell hagyniok min­dent, és követni azt, aki érettünk minden adott, érettük és testvérei­kért, hogy ők is Jézus példája szerint a jó hírnek hírvivői, az elveszet­tek hazavezetői és megkeresői, embertestvéreiknek gyógyítói, útmu­tatói, barátai, szolgái legyenek, azaz Jézus jó pásztori tevékenységét folytassák. Május 20 - HÚSVÉT 5. VASÁRNAPJA ISTEN SZOLGÁLATÁBAN A szentmise olvasmányai: ApCsel 6,1-7: Kiválasztottak hét Szentlélekkel és bölcsességgel eltelt férfit. 1 Pét 2,4-7: Választott nép, királyi papság vagytok. Jn 14,1—12: Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet. A jó pásztor nyája élén halad, utat mutat, utat keres az őt kö­vető nyájnak. Jézus a mi utunk. „Senki sem talál utat, csak énáltalam.'' Az Ö döntő, nagy jelentőségű kitételei között az „én vagyok az út" az első. S ha beállítjuk ezt a képet a szép pásztorhasonlatba, megta­nuljuk azt, hogy rajta kívül nincs más út. Csak úttalan utak, útvesz­tők, amelyeknek a vége mindig reménytelenség és kétségbeesés egyéni és közösségi vonalon is. A pásztor legelőre vezeti juhait és bárányait, s üdítő forrás vize mellé, mint a 22. zsoltár szépen mondja: „A lélek tápláléka az igazság, a jóság, a szeretet Az igazságra tanít ő maga az igazság. Az igazságra vezet ben­nünket, mert az igazság tett minket igazán szabaddá. S a szívünket, a lelkünket eltöltötte az igazság tényével, szeretetének erejével, azzal a biztonsággal, azzal a tudattal, hogy jó úton járunk Öt követve. At­tól van életünk, békés, derűs, nyugodt életünk, mert tudjuk, hogy mindennek értelme van. Egyéni és közösségi vonalon mindennek ér­telme van, mert mi a feltámadt Jézus nyomán járunk, akiben az Isten mindenre választ adott, akiben az Isten megpecsételte, hangsúlyozot­tan aláhúzta, igazolta, hogy Isten útja az ember igazi útja. Az Isten szándéka az ember öröme, békéje és boldogsága. Az az ember, aki rátalált az igazság útjára, a helyes útra, aki szívét, lelkét

Next

/
Oldalképek
Tartalom