A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1984-04-01 / 4. szám

188

rendezi írói készséggel, sőt még az események időrendjét is figyelmen kívül hagyja. Ebből látszik, hogy nem

át- meg átdolgozott, tudatosan formált szövegről van szó. A hagyomány szerint is egyszerűen írásban akarta rögzíteni Péter apostol római igehirdetését. Péter elsősorban pogányoknak prédikált. Ezért Márk evangéliuma is pogánykeresztényeknek készült, valószínű Rómában. Ezt támasztja alá, hogy mivel az újonnan megtért pogányok nem ismerték az ó- szövetséget, csupán két alkalommal idézi (1,1—2 és 15,28). A törvény szót pl. az egész evangéliumban nem lehet megtalálni. Egyéb Ó- Szent Márk, Reims, IX. század

szövetségi részek is csak az Úr beszédeiben fordulnak elő. Ezeket is mindig megmagyarázza, mert feltételezi, hogy olvasói nem ismerik a zsidó szokásokat.

Igaz, hogy nem fektet hangsúlyt az elrendezésre, időrendre, földrajzi helyekre stb.; de ez nem zárja ki, hogy életszerű és meglehetősen pontos leírását adja az eseményeknek.

Rövid bevezető után, amely Keresztelő János működését, Jézus megkeresztelését beszéli el, három fő részben szól az Úr tetteiről, tanításáról, szenvedéséről, haláláról, feltámadásáról.

I. rész (1,14—9,50)

a) (1,14—3,7) Jézus csodáival felkelti a nép figyelmét, de kihívja a farizeusok haragját, akik gyűlölettel fordulnak feléje, bár látják csodáit. Tanácsot ülnek, hogy miként veszítsék el.

b) (3,8-6,13) Jézus a gyűlölködők elől a tengermellékre megy, ott képezi apostolait, hatalmat ad nekik a gyógyításra, ördögűzésre, igehirdetésre. Példabeszédekkel egészíti ki küldetésüket, bizonyítja isteni hatalmát.

5»