A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1984-03-01 / 3. szám

117

jével a hármas autonómia elvét támogatja.

(Ez az elv az önkormányzást, az önellátást és a propaganda autonómiáját foglalja magában.)

6. A mai kínai teológia irányvonalai

Az utóbbi évek kínai teológiájának fő kérdése Isten transzcendens léte. A hit Istene határozza meg a keresztényt, aki ezen a ponton nem köthet kompromisz- szumot. Jing Pei-fen, a jiangsu-i Keresztény Tanács elnöke a következőket mondotta: „A kereszténység és a szocializmus két különböző dolog. Azonos bennük az igazság és az igazságosság sze- retete, de ez a tény még nem azonosítható a hittel. A kommunisták nem ismerik az örök életet, sem Krisztust, sem az Isten országát. Etikai kapcsolataik csak a népre korlátozódnak, míg mi az Istennel is kapcsolatban vagyunk.” Egy másik teológus az egyházat az ún. 4 szocialista modernizálás felé akarja irányítani. (Ezek a következők: a szocialista út, a kommunista párt vezető szerepe, a nép demokratikus diktatúrája és a marxista-leninista-maoista ideológia.) A teológus szerint a javak egyenlő elosztása Krisztus tanításához kapcsolódik. A kegyelem elsődlegességéről kategorikusan kijelentette, hogy a társadalmi rendszerek átalakítása csak a bűn által okozott károk korlátozására képes. A bűnt csak a bűnbocsánat, a megváltás és a kegyelem gyógyíthatja meg, sohasem a társadalmi fejlődés. A kegyelem nemcsak akkor érezteti hatását, amikor a bűn már mindent szétzúzott. Isten kezdettől fogva (eleve) átöleli az egész emberiséget. A kínai patrióta teológusok ennek a kegyelemnek a fényében értékelik át az ország történelmét, jelenlegi helyzetét és haladási irányát. Ebben a felfogásban a természet és a természetfölötti, a megszentelt és a profán közötti eltérések jelentéktelenné válnak. A kínai teológusok hangsúlyozzák, hogy a kegyelem nem helyettesítheti a természetet, hanem — Szent Tamás szerint — feltételezi és tökéletesíti azt. Szerintük tehát ateista honfitársaiknak az igazság és igazságosság megismerésére, illetve a szocialista szellemi civilizáció megteremtésére irányuló törekvéseik harmóniában vannak azzal a kegyelemmel, amely — a hagyományos kínai felfogás szerint — minden emberre kiárad. A kegyelemből fakadnak azok az emberi erőfeszítések is, amelyek a mindennapi tevékenységben a modernizálás programjának megvalósítására irányulnak. Ding teológus a következő hasonlattal magyarázza meg az anyag és a szellem egységét: „Az öntözőrendszer vize hideg,