A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1984-03-01 / 3. szám
118 de melegséggel tölti el az emberek életét, a szülők szívét, akik végre rizst adhatnak fiaiknak. Az anyag tehát nem tekinthető rossznak. Olyan csatorna, amely Isten szeretetét jelképezi, Isten kegyelméből juttat el egy részt az embereknek.” Ez az emberi, társadalmi, politikai tevékenység értékének keresztény felfogása. „Mindaz, amit mi, emberek kezünkkel és elménkkel megalkotunk, különös jelentőséggel bír, értéket képvisel, nem pusztul el a történelem végén, hanem Isten kezében felmagasztosul, átalakul, tökéletessé válik.” Egyetlen keresztény teológia sem lehetne teljes krisztológia nélkül. Jézus Messiás-szerepét így fogalmazta meg Zao Fu-san teológus: „A kulturális forradalom sokba került mind a keresztényeknek, mind az egész országnak. Ma elmondhatjuk, hogy létezik Kínában egy keresztény egyház, amely kínai talajban gyökerezik. A keresztények a kínai néppel együtt átélték a „szenvedő szolga” misztériumát.” Ugyanezt a gondolatot dolgozta ki Shen Yi-fan teológus „Hogyan járul hozzá az új Kína egy új keresztény teológia kialakításához” c. eszmefuttatásában. A következő fokozatokat különbözteti meg: megtestesülés (a Megváltó tökéletes azonosulása az elnyomottakkal), kegyelem és szeretet (Isten velünk született képének kifejezésre juttatása), feltámadás és mennybemenetel (az emberiség forradalmi történelmének elfogadása és átalakítása Isten céljainak megfelelően). Végül eszkato- lógia (minden, ami emberi, igaz, jó, igazságos — az végleges és örökkévaló). Az új Kína teológiai gondolkozását legjobban talán K.H. Ding 1981-ben, Hong Kongban, katolikus papoknak tartott beszéde jellemzi. „Ma egész Kínában viták folynak az idealizmusról, a tudatról, az igazság egyetlen ismérvéről, az élet értelméről. Meg vagyunk győződve arról, hogy akik őszintén vitatkoznak ezekről a dolgokról, meg tudják érteni Krisztust. ” A kínai teológusok — egyes nyugati törekvésekkel szemben — nem próbálják meg azonosítani a maoista forradalmat az evangéliumi jóhírrel vagy az üdvtörténettel. Az új kínai egyház nem ideológiák összeegyeztetésén fáradozik, hanem részt vesz az életkörülmények megjavításáért tett közös erőfeszítésekben, elősegíti a szolidaritás kialakulását egy olyan országban, ahol a kormány ateista és kommunista. A születésszabályozással, illetve második gyermek esetén az abortuszra való buzdítással kapcsolatban Yang Gao-jian püspök 1982- ben így nyilatkozott: „A kínai katolikus egyház ezeket a drámai döntéseket az egyéni lelküsmeretre bízza. Kerüljünk el mindent — mondotta —, ami veszélyeztethetné a hívek állam iránti hűségét. Az államérdekkel megegyező döntés csak helyes lehet.”
