A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1983-12-01 / 12. szám

544

Parentiné Ipacs Katalin

A SZENTÉVEK TÖRTÉNETE 1600-TÓL 1950-IG

Előző két cikkünkben felelevenítettük a szentévek történetét a kezdetektől — 1300-tól — 1600-ig. Most néhány kép felvillantásával összefoglaljuk a következő évszázadok jubileumait napjainkig, legközelebb részletesebben kitérve az 1975-ös szentév eseményeire.

Az 1600-as évvel kezdődött el a pompás, barokk szentévek sorozata. A 17. század fordulóján az egyház történelmének két rendkívüli egyénisége működött az örök városban: Lellisi Szent Kamill és Bellarmin Róbert, jezsuita bíboros. Szent Kamill kórházat alapított kifejezetten azok számára, akiket a szentévi zarándoklat alatt lepett meg a betegség. Bellarmin Szent Róbert pedig nemcsak kora egyik legragyogóbb elméje volt, hanem a keresztény szeretetnek is páratlan tanúja.

Az 1625-ös szentév pápája, VIII. Orbán, „Pontificia Sollicitudo” kezdetű bullájával teljes búcsút engedélyezett mindazok számára, akik, ha fizikai akadályok miatt nem vehettek is részt római zarándoklaton, legalább imáikkal bekapcsolódtak a jubileumba. A szentév egész tartama alatt késő estétől hajnalig tartó misztériumjátékokat adtak elő fáklyafény és tűzijáték kíséretében. Rögtön az előadás befejezése után színészek és nézők körmenetileg indultak a bazilikák felkeresésére.

Az 1650-es szentév eseményeinek irányítója nem is annyira a gyengekezű, habozó X. Ince pápa volt, hanem fivére felesége, az erőszakos és intrikus Donna Olimpia, aki az örök város előkelő hölgyeinek bevonásával gondoskodni próbált a zarándokok fogadásáról és ellátásáról. A történetírók följegyezték, hogy a Rómába zarándokló Sa- voyai Mária hercegnő a turini szent lepel drágakövekkel ékesített másolatát hozta ajándékba a pápának.

Az 1675-ös szentév eseményei - X. Kelemen pápasága alatt — összefonódtak svédországi Krisztina nevével, aki a királyi trón helyett a katolikus hitre térést választotta. A jelentős szentévi ünnepségeket Krisztina nyitotta meg, házába fogadta az előkelő zarándokokat, velük együtt végezte a bűnbánati szertartásokat.

Az 1700-as szentév megnyitása XII. Ince pápa nevéhez fűződik. Idős kora és rokkant egészsége ellenére fáradhatatlanul vezette a bűnbánati körmeneteket. A szentév végét már nem érte meg. Utódát, XI. Kelement, bár még csak 51 éves volt, súlyos betegségek gyötörték, ezért csak a szentév lezárásának szertartásán tudott részt venni.