A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1983-10-01 / 10. szám
449 nül több kényelmetlenséggel jár. A gyűjtés kapcsán sok értetlenséggel, sőt elutasító állásponttal kellett szembenézniük — nem csupán az anyagiak terén. Az egyik ellenvetés ez volt: mire megy a magyar egyház egyetlen lelkigya- korlatos házzal, amikor minden egyházmegyének szüksége lenne egy saját lelki- gyakorlatos központra? Először meg kell mutatnunk, hogy képesek vagyunk egy lelkigyakorlatos házat felépíteni és megtölteni — volt a válasz. Egy másik ellenvetés arra vonatkozott, hogy miért kellett a lelkigyakorlatos ház céljaira új, drága épületet emelni. Ha az állam engedélyezte, elvett szerzetesházat vagy éppen lelkigyakorlatos házat is visszaadhatott volna erre a célra. A hazai viszonyokat ismerők előtt azonban világos, hogy ilyen megoldásnak politikai és gyakorlati nehézségei vannak: egyrészt mindenféle „visszaállítás" ellenkezik az uralkodó politikai mentalitással, másrészt nem volt megfelelő épület, amelyet az állam könnyen visszaadhatott volna. A lelkigyakorlatos ház létezése nemcsak a világi apostolok alapfokú képzésére biztosít lehetőséget, de hasznos lehet arra is, hogy a teológiai levelező tagozaton főiskolai szinten végzett világiakat is gyakorlati továbbképzésben részesítse, és ezáltal igazi licenciátusi feladatok elvégzésére tegye őket alkalmassá. Parentiné Ipacs Katalin SZENTÉVEK 1300-TÖL 1500-IG A szentév eredete visszamegy az Ószövetségre. Már Mózes elrendelte az ószövetségi Törvényben, hogy minden 50. esztendőt megkell ünnepelni. Ez alatt az év alatt mindenkinek kötelessége volt az ellene elkövetett vétkeket megbocsátani, és a rabszolgákat felszabadítani. De elsősorban olyan esztendő volt ez, amelynek során az emberek Isten nevében gyakorolták a felebaráti szeretet és irgalmasság cselekedeteit. A jubileum szó eredete a héber Yobel-ből származik, ami kürtöt jelent. A kegyelem évének kezdetét ugyanis kürtök megszólaltatásával adták hírül. A szentév tehát olyan időszak az egyház életében, amely mindenki számára személyes felhívást jelent, hogy részt kérjen a Krisztus kereszthalálával szerzett üdvösség kegyelméből. Ez a gondolat állt kezdettől fogva a szentévek hátterében. Az első szentévet 1300-ban tartották, VIII. Bonifác pápasága idején. Az akkori keresztény világban már az előző év során szárnyra kelt a hír, hogy a századforduló esztendeje rendkívüli év: a bűnöktől való megszabadulás és az általános megbocsátás éve lesz. A hír hatalmas tömeget vonzott az Örök Városba karácsonyra. A nemrég elhunyt neves olasz író és egyháztörténész, Piero Bargellini írja: ,,A zarándokok életük kockáztatásával igyekeztek az apostolfejedelmek sírjához, f
