A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1982-12-01 / 12. szám

543 Négy világrész van a három magyar jezsuita háta mögött, pedig csak ketten haladták túl a hetvenet. A testvér megjárta Nagy Kínát és Formózát, Vietnamot és a Fülöp-szigeteket. Oda is megy vissza, Keletre. „Kelet, a nagy Keletem vonz, és az út odáig mostoha, máshol nem találom nyugtomat soha” — írta valahol egyik kínai misszióba ment rendtársuk. Európa, Anglia, USA és Kanada, no meg a kenguruk földje a két atya mögött, akkor is, ha most mindkettő Torontóban él. Hisz lassan minden szétszórt magyar jezsuita útja Torontóba vezet ... Es a courtlandi temető sírkertjébe. Pedig ott is pihen, az Auriesville-i temetőben egyik magyar testvérük. Krisztus katonái katonás sorban sorakozó egyszerű sírkövei között -pont a Lalonde kápolna mögött, az első sorban, a SZÍV volt szerkesztője, Radányi Rókus sírja. Bácska, Szeged, Kalocsa, Szatmár és Kanada­USA nagy útjai után itt pihent meg a vándor. Mint a többi Taming- ban vagy a Dél Keresztje alatt, európai, mexikói vagy westoni kato­na-sírban. Mint az otthoniak Pannonhalma megrendítően egyszerű hősi sírjaiban. Mohák liliomok fakadtak a vértanúk véréből. Felében ma már katolikus Kanada, életerős amerikai katolikus Egyház ... Mindkét helyről már oltárra került társaik! András testvér, Seton anya és a többiek... Termővé lett a talaj. Jól felszántotta a szenvedés ekéje, megtermékenyítette a verejték, a vér és az ima meg a forró vér har­mata. Annyi áldozatos, munkában elégő vagy kínban megtört magyar szív áldozata is majd meghozza termését. „Az nem lehet, hogy any- nyi szív hiába onta vért, s keservben annyi hű kebel szakadt meg a honért...” Egyik legmegrázóbb Latinovits-lemezen sírja ő így a Szó­zatot. René testvér útján az alkonyi szellő ezt üzeni: „Feltámadtunk dicsőségre. Feltámadtok ti is — ők is ő reménységben...” Mert győ­zött a kereszt... a Golgotán, Huróniában — és mindenütt. ® rT\ rvs /TN /t\ viz vD VJ7 Orbán Miklós JELKÉPEK ÉS CSALÁDI PARALITURGIÁK A MAGYAR FALU KARÁCSONYVÁRÁSÁBAN Nagykarácsony ünnepének előnapja — vigíliája — a városban élő keresztény családnak, mondhatjuk, legmozgalmasabb ünnepi előkészülése. A korábban lezajlott nagytakarítás után ennek a napnak kiemelkedő feladata a karácsonyfa felállítása és díszítése, az ajándé­kok elhelyezése a fa alatt, az utolsó bevásárlások és a konyhában a

Next

/
Oldalképek
Tartalom