A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1982-12-01 / 12. szám

544

hagyományos menü elkészítése. A Szenteste korábban csak gazdagabb, de mégis bojtos vacsorának örvendhetett, mert mint minden nagy ünnepre, nagykarácsony napjára is böjttel készült Isten népe. Bár a böjti fegyelem ma más, mint volt korábban, sok családban mégis a borleves után a rántott ponty a kötelező fogás, de a szálkás halfogás után asztalra kerül a karácsonyi sütemény: a diós és mákos tekercs. A városi család a szentestét sajátos paraliturgiával nyitja meg: ennek részei a gyertyagyújtás, az evangéliumolvasás, a „Mennyből az angyal” ének, a családi PAX, vagyis a családtagok boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak egymásnak, és végül az ajándékok kiosztása. Ezekből az elemekből tevődik össze a szenteste családi istentisztelete, mert az ünnep megnyitásának minden mozzanatát áthatja a Krisztus-érkezés öröme és annak a békének a gondolata, melyről az első karácsony ájtszakáján az angyalok énekeltek.

A magyar falu világában is jelképek és jelképes szokások, paraliturgiák egész sora veszi körül, domborítja ki a szenteste dogmatikai tartalmát.

— 1 — Karácsony elő- napján gondosan kitakarítják, rendbeteszik a házat, az udvart, a jószág helyét is, hiszen vendéget várnak, az isteni Kisdedet. Mindennek a helyén kell lennie. Ezért sok faluban még a kölcsönzött tárgyakat is erre a napra hazakérik. Nem adnak és nem kérnek kölcsön. Nem örülnek a látogatónak mert a család zárt intimitásában akarja megélni karácsony örömét. A köszöntőket, a pásztorokat, betlehemes gyerekeket természetesen szívesen fogadják, mert ezeknek a verselése a családi liturgiához tartozik. Háromszékben a készülődést így jelentik:

Tizenkét kapuláb gyöngyből van kiverve. Az Ur Jézus széke közbül van helyezve,

Az Isten az embert annyira szerette. Szerelmes szent Fiát hogy földre küldötte,