A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1982-07-01 / 7. szám

„gyermek vagyok”, mert bárhová küldelek majd, te elmégy, és bár­mit parancsolok majd neked, te elmondod. Ne félj az ő színüktől, mert én veled vagyok, hogy megszabadítsalak — úgymond az Úr. Majd kinyújtotta kezét az Úr, megérintette szájamat, és mondotta nekem az Úr: íme, én szájadba adom igéimet. íme, én ma nemzetek és orszá­gok fölé állítalak, hogy gyomlálj és rombolj, hogy szétszórj és szét­hányj, hogy építs és ültess." Ezekiel, a harmadik nagy írópróféta viszont prófétai meghívá­sát már a babiloni fogságban, vagyis a nemzeti megsemmisülés utáni években kapta. Könyvét első ún. Kerub-látomásának leírásával nyitja meg. Beszámolója a prófétai irodalom legmagasztosabb részei közé tartozik, ezért megérdemli, hogy hosszabban foglalkozzunk vele. Be­csukjuk tehát a bibliát; de Ezekiel könyvének első fejezetéhez egy szentképet teszünk, legközelebb itt folytatjuk majd a prófétai hiva­tásra vonatkozó tanulmányunkat. (Folytatjuk.) Tűz Tamás A MEGOSTOROZÁS Kinek szeplőtlen tiszta teste sosem esett a test bűnébe, ott áll pőrére vetkőztetve, korbácsütéstől hull a vére. Évezredeknek szennyes árja csúfolta meg az Isten álmát, ledöntötte a porba-sárba tündöklő földi hasonmását. Csattog az ostor gyenge hátán, hétrét görnyed a vad röhejben, s amíg győzelmet ül a Sátán, ajkáról áldó sóhaj rebben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom