A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1982-07-01 / 7. szám

336 John Cody bíboros, Chicago érseke 74 éves korában elhunyt. Rómában szen­telték pappá, hét éven át a Vatikánban az államtitkárságondolgozott.St.Louis- ban segédpüspök, Kansasban püspök, New Orleansban utódlási jog­gal érsek. Itt az egyházmegye összes iskoláit megnyitotta a négerek számára. A négerek társadal­mi beilleszkedésének erős kezű támo­gatója volt Chicagóban is. Bíborosként került oda 1967-ben. Kiváló adminiszt­rátor, de diktátori módszereivel sok el­lenséget szerzett magának. Megvádol­ták azzal is, hogy egyházmegyei pénze­ket rokon barátnője javára íratott át. A kormány a vádak kivizsgálását sú­lyos betegsége miatt felfüggesztette. • Jozef Glemp, Lengyelország prímása a püspöki kar tagjainak megküldte a nemzeti megbékélés előmozdításáról szóló nyilatkozatot, melyet a püspöki kar szociális ügyekkel foglalkozó osz­tályának 28 laikus tagja készített az ér­sek kérésére. A nyüatkozat hibáztatja a hatóságokat az ostromállapotért; a népet a gyakorlati helyzet megértésére szólítja fel; a szabad szakszervezetet politikamentességre és a „kis lépések” módszerének elfogadására inti. • A Szentatya május 3-án egy 400 tagú lengyel zarándokcsoport előtt kijelen­tette, hogy augusztusban a czestocho- wai Fekete Madonna képének 600 éves jubileumán részt kíván venni, de csak „ha a megfelelő föltételeket megterem­tik”. Ez a kifejezés elsősorban a jelen­legi ostromállapotra vonatkozik. «An­war Szadat, a meggyilkolt egyiptomi államférfi a vallási béke érdekében III. Senuda pápát, a kopt egyház fejét internálta, és egy öttagú püspöki bizott­ságra bízta a kopt egyház vezetését. Az afrikai, ázsiai és ausztráliai szétszórt kopt egyházért felelős Antonius Markus püspök végiglátogatta Észak-Amerika, Németország és Anglia kopt egyházait, és nyilatkozatot tett közzé, melyben kijelenti, hogy a kopt egyházak egy­ségesen állnak III. Senuda pápa mögött. Az öttagú bizottság döntéseit csak ak­kor fogadják el, ha a pápa azokba bele­egyezett. • A kínai egyház­ügyi hivatal szerint a népköz- társaság 1949-ben történt megalakulása óta a 3 millió katolikus és a 700000 protestáns létszáma - bár a kulturális forradalom idején igen megfogyatkozott — ismét a régi, és tovább növekszik. A templomlátogatók fele fiatal. Jelenleg 120 katolikus és 140 protestáns templom áll nyitva. Mind a 60 katolikus püspök választás útján került hivatalába. Rómával ,je­lenleg” nem tartanak fenn kapcsolatot. • Február közepén a Szovjetunió különféle részein baptista vezetők letartóztatási hullámnak estek áldoza­tul. Tormákban hat keresztényt vittek el a Biblia nem engedélyezett nyomta­tása miatt, később elengedték őket. Hat másik baptistát másutt, főként Ukraj­nában tartóztattak le; öt mást két és fél évtől négy évig terjedő fogolytábor­ra ítéltek, egyiküket azért, mert megta­gadta a fegyverviselést. • A Fülöp-szi- getekről sok munkás költözik ideigle­nes alkalmazásra a gazdag közel-keleti államokba. A becslések szerint két éven belül közel egymillióra fog emelkedni a számuk. Ben Villote Fülöp-szigeti atya hangkazetta-szolgálatot indított meg számukra: havonta szentbeszédet, vallásos énekeket, lelki táplálékot küld nekik. • Anglia püspöki karának Nem­zetközi Igazságosság és Béke Bizottsá­ga a kormány döntését bírálva a Tri­dent rakétalövedékek gyártása ellen foglalt állást. A döntésnek nemcsak gazdasági és katonai oldala van, hanem erkölcsi is. A bizottság megismétli ezért az Egyház kérését, hogy azonnal tegye­nek hatékony lépéseket a fegyverkezé­si verseny leépítésére. • Az elmúlt há-

Next

/
Oldalképek
Tartalom