A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1982-07-01 / 7. szám

329 hetek-e egyáltalán valamit — vigasztalta a pap. — Könnyű a plébános úrnak — tört ki Ellából. — Magamagának élhet. Nem kell másokkal megosztani a levegőt, amit szív. Biztosan azért is lett pap, hogy elkerülje az ilyen családi bajokat. — No no, nem éppen azért. Tudod, Ella, ahhoz hivatás kell. — Akár kell, akár nem kell, de biztosan azért érezte azt a hiva­tást, hogy ne kelljen bajlódni családdal — tüzeskedett Ella. így öltötték szót a szóba, míg végül is megegyeztek, hogy a pap meglátogatja a házat, terepszemlét tart, és próbál valamit tenni az öt család érdekében. Mikor ifjú Kadarné elment, a lőcs falvi pap nagy gondolkodásba esett. Szeget ütött a fejébe az asszony bizonykodása, hogy azért lett pap, hogy könnyebb legyen az élete. — No no, sohasem lehessen tudni, a Lélek hol fúj... Az igazat megvallva — beszélt mintegy önmagának a pap — eddig bizony igazán mélyen nem elemeztem ki magamnak, hogy tényleg miért is lettem én pap... A füstfelhő mind sűrűbb lett az irodában, és a végén kénytelen volt önmagának bevallani, hogy ha nem is azért lett pap, hogy valamit elkerüljön, de most határozottan örül annak, hogy tényleg elkerülte a sok bajt, amit családos hívei körében tapasztalt. Áldotta az Anyaszent- egyház bölcsességét, hogy a papi nőtlenséget így bevezette. Igaz, kissé szégyenkezett is magában e miatt a belső örvendezés miatt, de vigasz­talta a tudat, hogy másféle kereszteket ácsolt a Gondviselés, amiktől viszont a családos embereket megmentette. így felállítván a lelki mérleget, megkönnyebbült lélekkel kö­vette Julis asszony hívását, hogy menjen, mert készen várja a vacsora. Nagy Ferenc ELMÉLKEDÉS A GERASZAI ÖRDÖGŰZÉSRŐL 2) A geraszai ördögűzés Az első, régibb és eredeti elbeszélés egy ördögűzésről szól, ame­lyet Jézus Gerasza vidékén, tehát Dekapoliszban, a Genezáreti-tótól messze művelt. Ez az elbeszélés először egy sajátos forrásban volt meg; onnan vette át a közbeeső Márk-evangélium (Mk”), és egybeol­vasztotta a másik, a sertésekről szóló elbeszéléssel; a végleges Márk- evangélium (Mk’”) és Lukács-evangélium (Lk”) ennek az ötvözetnek két, egymástól eltérő feldolgozása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom