A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-06-01 / 6. szám
280 Márk hosszú elbeszélése tele van ismétlésekkel, ellentmondásokkal, valószínűtlenségekkel. — Az ördögtől megszállott mindjárt az elbeszélés elején odamegy Jézushoz; pár verssel tovább viszont mesz- sziről veszi észre és fut hozzá. — A megszállott vad külsejének és életmódjának leírása túl van terhelve ismétlésekkel. — Először egyetlen tisztátalan szellemről van szó, később viszont többről, egész légióról, kétezerről. — Különösen furcsa az elbeszélés vége. Kétszer van szó a történtek hírüladásáról: először a disznókonda őrzői beszélik el, azután viszont pontosabban meg nem jelölt szemtanúk. Kétszer van szó arról is, hogy a város lakói kijönnek megnézni a történteket. A legfurcsább az, hogy először a lakók arra kérik Jézust, távozzék el vidékükről; utána viszont, mikor Jézus elküldi az ördögtől megszállottat, hogy hirdesse Isten csodatetteit, a Tízváros (Dekapolisz) lakói ámulattal hallgatják. Mintha bizony Jézus nem egy kétezres disznócsordát ful- lasztott volna a tóba! Az öt változat között fennálló különbségekből azt a kettőt emeljük ki, amelyek különösen szembeötlenek. — Az ördögtől megszállottak száma Máté és Epiphaniosz szerint kettő, Márk és Lukács szerint viszont csak egy. — Az esemény színhelye Máté szerint és Epiphaniosz Mátéja szerint a gadarénusok vidéke, Márk szerint a geraszé- nusok vidéke, Epiphaniosz Márkja szerint Gergesztán, Lukács szerint pedig a gergezénusok vagy gergüszténusok vidéke. A kéziratok még egyazon evangéliumot is változatosan és zavarosan mutatnak be. Mit szól a földrajztudomány ezekhez a helymegjelölésekhez? Márk elbeszélésének első sorai szerint Gerasza a Genezáreti-tó partján fekszik; valójában a mai Dzseras légvonalban több mint 50 km-re esik a tótól. Gadara már lényegesen közelebb van: légvonalban mintegy tíz km a tó partjától, de egy mély völgy, a Yarmuk választja el tőle. A gergeze- usok kánaáni eredetű nép voltak, a tótól keletre; ezek nevéből származhat a költött városnév, Gergesztán, és az ugyancsak költött népneveké gergezénusok vagy gergüszténusok. Az eddig vázolt irodalomkritikai és földrajzi problémákon kívül vannak tárgyi nehézségek is: az elbeszélés bizonyos részletei nem illenek bele abba a képbe, amelyet az evangéliumok egyébként Jézusról megrajzolnak. — Jézus nem szokta megkérdezni a démonok nevét, mintha a név ismeretére lenne szüksége ahhoz, hogy hatalma legyen felettük. Ügy tűnik, mintha a Légió névvel a démonoknak sikerült volna Jézust megijeszteniök. Alkudozni kezdenek vele, és rábírják arra, hogy egy megalkuvó megoldást elfogadjon. Ilyesmire egyetlen más példa nincs az evangéliumban. Más esetekben Jézus parancsol a démonoknak, és parancsának mindig azonnal van foganatja. - Egy utolsó
