A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1982-06-01 / 6. szám

219

a lakása; és már lánccal sem tudta megkötözni senki, mert már sokszor meg volt kötözve bilincsekkel és láncokkal, de szétszaggatta a láncokat és a bilincseket összetörte, és senki sem tudta megfékezni; és egész éjjel és nappal a sírokban és a hegyek között volt, kiáltozva és kövekkel vagdosva magát.

És meglátva Jézust messziről odafutott és leborult előtte, és hangos szóval kiáltva ezt mondta: „Mit nekem és neked, Jézus, a magas- ságos Isten Fia? Az Istenre kény szerit elek, ne gyötörj engem!" /Jézus/ ugyanis azt mondta neki: „Menj ki, tisztátalan lélek, az emberből!" Es megkérdezte tőle: „Mi a neved?” Es azt mondta: „Légió a nevem, mert sokan vagyunk.” Es nagyon kérte, hogy ne zavarja el őket a vidékről.

Volt pedig ott, a hegy felé, egy nagy legelésző disznókonda; és kérték őt mondván: „Küldj minket a disznókba, hadd menjünk beléjük!” Es megengedte nekik. Es, kimenvén a tisztátalan lelkek, a disznókba mentek, és belerohant a konda a meredekről a tengerbe - mintegy kétezren —, és belefulladtak a tengerbe.

Es a legeltetőik elfutottak, és hírül vitték a városba és a tanyákra. Es eljöttek, hogy lássák, mi történt. Es Jézushoz jönnek, és nézik az ördöngőst ülve, felöltözve és eszének birtokában, azt, akiben a légió volt; és megijedtek. És elbeszélték nekik azok, akik látták, hogyan történt az ördöngőssel, és a disznókat illetően. Es kezdték kérlelni őt, hogy távozzék határaikból.

Es amikor beszállt a bárkába, kérte őt az előbb még megszállott, hogy vele mehessen. Es nem engedte, hanem azt mondja neki: „Menj haza a tieidhez, és hirdesd nekik, miket tett neked az Úr, és megkönyörült rajtad." Es elment, és hirdetni kezdte a Tízvárosban, miket tett vele Jézus, és mindenki csodálkozott.

Ez az elbeszélés öt változatban maradt ránk. A Máté-evangéli- umban (8,28-34) elég rövid és homogén. A Márk-evangéliumban háromszor olyan hosszú, és számos olyan részletet tartalmaz, ami Máténál nincs meg. A Lukács-evangélium (8, 26—39) valahol félúton áll a kettő között: sokkal közelebb van Márkhoz, de Márknak éppen a legsajátosabb részleteit nem tartalmazza. A IV. század vége felé Epipha- niosz ciprusi püspök Máté és Márk nevén átmásolt két olyan változatot, amely az általunk ismert két evangéliumtól erősen eltér.

Egyrészt Márk (és Lukács) elbeszélésén belül, másrészt az öt változat között, továbbá az elbeszélt dolog természetében olyan problémák merülnek fel, amelyeket komolyan meg kell fontolni.