A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-11-01 / 11. szám
502 Fenn a várban Lajos herceg, Erzsébet férje, már izgatottan kereste őt, de amikor megtudta, hogy két udvarhölgyével ment le a faluba, mindjárt gondolta, hogy felesége jótékonysági körúton jár kedves szegényeinél és betegeinél. Ő azt nem vette rossz néven, mint anyja, Zsófia fejedelemasszony, hanem az ég felé pillantva hálát adott Istennek, hogy Erzsébetben ilyen nemeslelkű élettársat kapott. Erzsébet nemsokára hazaérkezett ázottan-vizesen Juttával és Irmengarddal, akik ledobták magukról vizes felsőköpenyüket,és gyorsan Erzsébet átöltöztetéséhez fogtak. Lassan minden rendben volt már, aranyszőke haját is feldíszítették, csak egy hiányzott, a fejedelmi köpeny. Erzsébet ruhatára teljesen kiürült az ajándékozások miatt, és a pénzt, amit férje, Lajos herceg adott újabbak vételére, ő mind a szegényeinek osztotta szét... De most Jutta örömében elsikoltotta magát. A szekrény egyik elhagyott sarkában talált egy fejedelmi palástot. Azonban öröme gyorsan megfagyott, mikor észrevette, hogy öreg, elre- vült köpenyre akadt, szakadozott is, nem külföldi urak fogadására való... Szent Erzsébet képe Kassa város pecsétjén (XIII.sz.) Az ajtón kopogtak. Hírnök jelentette, hogy itt vannak már a magyar urak a fogadóteremben. Kétségbeesve kapkodott a két udvarhölgy, de Erzsébet megnyugtatta őket és biztatta, hogy csak varrják össze a szakadásokat a köpenyen. Amíg ők ezzel foglalatoskodtak, Erzsébet a kastély kápolnájába sietett, és ott leborult a Megfeszített oltára előtt, és az Ő segítségét kérte. Mikor visszament lakosztályába, udvarhölgyeit sírva találta, mert nem sikerült a bársonyköpenyt összevarrni. Erzsébet azonban vigasztalta őket, hogy ne féljenek, az ég majd megsegíti őt. Az udvarhölgyek fejüket csóválva csak sírdogáltak. Azonban mégis Erzsébetnek lett igaza. Amint nyakába terítették az összevarrt palástot,és azt Er-
