A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-11-01 / 11. szám
Szent Erzsébet halálának 750. évfordulójára Csejtey Béla 501 A KÖNYÖRÜLET JUTALMA Hideg őszi eső verdeste a falakat, és a kertben a krizantémok alázatosan hajtották le színes fejecskéjüket... A német hegyek között sűrű köd ereszkedett alá,és Wartburg várát mint fehér sál ölelte körül... Erzsébet fenn a várhegyen ablakából nézte a mélyben elterülő falucskákat. Ott még pislákoltak a mécsesek, sőt sokszor egész éjjelen át, mert beteg volt a házban. A szegénység és a betegség karöltve jártak ott lenn a hegy alatti faluban, Eisenachban, a Hörsel völgyében... Betegség tizedelte a falucska lakóit, és jajkiáltásukat egyedül csak Erzsébet, a magyar királyleány hallja fent a magas szirtfokon épült várban. Ő jóságos szívét és alázatos lelkületét nyújtja a szenvedőknek. Az ő kifinomult lelke a mások szenvedését mindig megérezte... Most is maga mellé vette Juttát és Irmengardot, az ő kedves udvarhölgyeit, és megpakolta őket gyógyszerekkel meg élelmiszerekkel. Ő maga felvette legszebb fejedelmi köpenyét - mert a többit már régen elosztogatta szegényeinek —, így indultak el a szemerkélő esőben a kanyargós és köves úton lefelé. Erzsébet nem törődött sem az esővel, sem a köves úttal, sem azzal, hogy köpenye szakadozik a sáros bokrok tüskéi között, csak haladt előre szegényeihez, betegeihez. Minden pici házikó előtt talált könyörgő asszonyokat, gyerekeket, kiket nincstelen- ség vagy betegség gyötört... Az eső pedig mind erősebben és erősebben pergett alá a szürkére mosódott felhőkből... Az úton azután egy leprás koldusasszonnyal találkoztak. Teste már csak csont és bőr volt, és az is tele volt sebekkel. Reszketett a hideg őszi esőben. Erzsébet megállt előtte. Gyógyító kenőcsökkel bekente sebeit, és a válláról levette gyönyörű fejedelmi bíbor köpenyét s a reszkető asszonyra terítette. A mélységes hálálkodás szavai nem maradtak el, és most, hogy Erzsébet vállát átfújta az őszi hideg szél, gyorsabban indultak visszafelé a várba a keskeny gyalogösvényen. Jutta Erzsébet vállára terítette egyszerű kendőjét, hogy úrnőjét, kit rajongva szeretett, meg ne fogja a betegség. Ma sietve végeztek az alamizsnakiosztással, mert tudta, hogy vendégek érkeznek messze földről, az ő drága szülőhazájából. Magyar- országról... Ugyanis II. Endre király követei már erősen közeledtek Wartburg vára felé. Az ajándékokkal megrakott társzekerek és a díszes lovak méltóságteljesen haladtak a keskeny hegyi ösvényen fölfelé.
