A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-09-01 / 9. szám
426 KI HINNÉ, HOGY... ...a Biblia vízözön-elbeszélése is hűen tükrözi az ókori Kelet emberének a világképét? A föld, mint valami úszó sziget, az ősóceán felszínén lebeg, föleié búraként borul a levegő ég, efölött meg újra csak a mérhetetlen óceán van. A bűnös emberiséget eltörlő Isten megnyitja az ég csatornáit, és a földből is előtörnek az alatta lévő ősóceán vizei, így borít el mindent az áradat. Vajon a Biblia elbeszélését valóban úgy kell értenünk, hogy az árvízkatasztrófa az egész földön minden életet kipusztított? Az egész föld alatt azt az egészet kell értenünk, amelyet az ókori Kelet embere tartott egésznek. Tehát felfoghatjuk úgy is a dolgot, hogy Mezopotámia népeinek az emlékében egy történelem előtti borzalmas árvíz emléke élt, a monda eljutott Palesztinába, és a szükséges átdolgozás után egy vallási igazságnak lett plasztikus kifejezője. A bökkenő csak az, hogy a vízöznmondát Szíriában, Kisázsiában, Iránban, Indiában, Szibériában, a görögöknél, a germánoknál, a szlá- voknál, sőt Ausztráliában és Amerikában is megtaláljuk. Etikai tartalmát tekintve az iráni vízözönmonda áll legközelebb a Biblia elbeszéléséhez. — Ahuramazda, hogy Jimát megmentse, figyelmezteti őt a vízözön közeledtére. Ez büntetésként jön a bűnös emberiségre, de nem eső, hanem hó alakjában. Amikor a mérhetetlen hó elolvad, mindent elpusztít a víz. Jima azáltal menekül meg, hogy a maga építette várba vonul. Érdekes elemeket találunk az indiai vízözönmondában. Manu- nak, az első embernek egy kis hal kerül a kezébe. „Vigyázz reám” — mondja a hal, — ,,és én egykor még megmentelek téged.” Amikor aztán a hal megnőtt, közölte Manuval, hogy ilyen és ilyen évben rendkívül veszedelmes árvíz lesz, ácsoljon tehát magának hajót, hogy megmeneküljön. Manu meg is építette a hajót, a hal uszonyához kötötte, és ez a hajót az északi hegyekbe húzta. Az árvíz mindent elpusztított. Manu utódokra vágyott. Amikor egyszer áldozatot mutatott be, egyszerre csak maga mellett talált egy asszonyt, ez lett a felesége, tőlük kettőjüktől származik minden ember. A görög mondában Deukalion és Pyrrha ugyancsak csodálatos módon jut utódokhoz. Köveket dobálnak hátuk mögé, és ezek emberekké válnak. Mivel magyarázható a vízözönmondának ez az elterjedtsége? Ahelyett, hogy a monda vándorlását tételeznénk fel, föltehet- jük, hogy természetmítosszal állunk szemben. A természet erőinek egy-egy rendkívüli megnyilatkozása minden nép körében mondái, köl-