A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-09-01 / 9. szám

395 nyei Ember, Jézus Krisztus képére. (II. prefáció a szent Euchariszti- áról.)/ Tevékeny ámen az üdvösségre Ezt az ajándékot, amelyben Krisztus megajándékoz minket ön­magával — és saját magunkkal is, hiszen magához vesz, magáévá fogad minket -, mi csatlakozásunk nagy ámenjével magunkévá tesszük. (Az ámen szó jelentése: igen, úgy van, úgy legyen.) Krisztus húsvétjára mondott ámenünk azt fejezi ki, hogy készen állunk arra, hogy az em­berek világában és történelmében teijesszük azt a világosság-, szere­tet- és szolgálatmozgalmat, amelyet Krisztus kezdeményezett. Szavunk belefonódik az emberiség ámenjébe, ez viszont Krisz­tus ámenjébe olvad, Krisztuséba, akiben nem volt egyszer igen, más­kor nem, hanem a feltétel nélküli ragaszkodás teljes igenje. (Vö. 2Kor 1,19.) Együtt megtanulunk áment mondani az Atya akaratára, hogy az oltár körül kialakuló gyülekezet kiszélesedjék Isten valamennyi gyermeke közötti kiengesztelődéssé, túl jelenlegi - faji, művelődési, osztályi, vallási — megosztottságaikon. Összegyűlve Egyházba megünnepeljük a vallás üdvösségét, hir­detve az Ür halálát mindaddig, amíg el nem jön (1 Kor 11,26.) orszá­gának dicsőségében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom