A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-09-01 / 9. szám

396

oooooooooooooooooooooooooo Hadserege nem volt, ágyúkkal nem rendelkezett, egyetlen MÚLT ÉS JELEN fegyvere erkölcsi tekintélye volt.

Harcát ezzel vívta népe és egyhá- oooooooooooooooooooooooooo za jogaiért. Tekintélyt éppen az

adott szavának, hogy hatalmát soha másra nem használta, mint a közösség jogainak biztosítására. Nem a napi politika érdekelte, hanem a nemzetsors, és szemében ez egy volt a lengyel egyház sorsával. Ennek a sorsnak ő lett a látható jele letartóztatása és hároméves száműzetése alatt éppúgy, mint a változó kormányokkal való tárgyalásaiban. Számára ideológiai ellenségei is nemzete fiai és főpásztori gondjaira bízott híve: voltak. Egész nem- tetét szívében hordta, és ott egyesítette azt szilárd, Róma-hű hittel és a czestochowai Szűzanya tiszteletével.

Osztatlan tisztelet vette körül. Hívei ragaszkodtak hozzá, ellenfelei becsülték; az ország életében sűrűn előforduló krízisek idején a szemek rászegeződtek, és a feszültségek feloldását a szembenálló felek tőle remélték. Bár tudtak egészsége hanyatlásáról, a 79 éves egyházfő halálának a híre mégis megdöbbentette elsősorban a lengyeleSTEFAN WYSZYNSKI BÍBOROS (1901-1981)

két, de tisztelőit és korunk sorsának figyelőit isvilágszerte. Május28- án fejezte be földi életét. A kommunista kormánylapok nagy hazafinak nevezték. Temetésén a lengyel államot maga az államelnök, Henryk Jablonski képviselte, a Szolidaritás mozgalmat Lech Walesa, a lengyel népet az a negyedmillió ember, aki a varsói Győzelem téren szorongott az eső ellenére. Számos külföldi és belföldi egyházi és világi küldöttség érkezett a temetésére. A Szentatyát Agostino Casaroli bíboros államtitkár képviselte, a szabadtéri gyászmisét is ő mondta. Az oltár mögött az a 12 méter magas kereszt állt, amelyet két évvel ezelőtt a Szentatya lengyelországi látogatása alkalmából, varsói szentmiséje számára készítettek.

A szentmise után holttestét a Szent János-katedrálisba vitték át. Ott végrendeletéből részleteket olvastak fel. Megköszönte a Szentszéknek a lengyel egyház iránt tanúsított jóindulatát ésbizalmát. Megbíztak benne akkor is, amikor nem teljesíthették kívánalmait. „Azért írom ezt, mert tudom, hogy Lengyelországban könyvtárt tesz ki a va-