A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-09-01 / 9. szám
387 oktatás a cél: India szegény népét rá akarják segíteni, hogy „mint Isten gyermekei maguk vegyék kezükbe sorsuk irányítását, és az ne lehessen tovább azok kénye-kedvére hagyva, akik vagyonuk és kapcsolataik miatt a hatalom birtokosai.” B.I. Nagy Ferenc Szentbejzéd •templomtalan magyaroknak Olyan evangéliumi szakasszal foglalkozunk, amely kizárólag Máté könyvében olvasható. (20, 1-16.) Ezt a címet szokták adni neki: „A szőlőmunkásokról szóló példabeszéd.” A példabeszéd tulajdonképpeni témáját azonban nem a munkások jelentik; főhőse a szőlősgazda, aki egyenlőtlen munkáért egyenlő bért ad. A kereszténységben járatlan mai olvasó felületesen azt vélhetné, hogy a példabeszéd Isten igazságtalanságát példázza: Isten egész napi munkáért olyan kevés bért ad, ami tulajdonképpen már egy órai munkáért is kijár. Jézus és az evangélium azonban éppen az ellenkezőjét tanítja: Isten nagylelkűségét; „én ennek az utolsónak is annyit szánok, mint neked.” Az egyik megelőző szakaszban mondja Jézus: „Csak egy valaki jó, az Isten”; ezt a kijelentést illusztrálja a példabeszéd. Van olyan exe- A SZŐLŐS- géta, aki ezt a példabeszédet a Máté evangéliumában foglalt jézusi tanítás csúcspontjának tartja. GAZDA A missziós tevékenységgel küszködő ősegyház a példázatban missziós és ekkléziológiai értelmet is látott: akik az egész nap terhét viselik, azok a zsidók; akik a nap utolsó óráiban állnak be az Ür szőlőjébe, azok a pogányok; a két nép békés együttese alkotja Isten újszövetségi népét. A szövegtörténet világosan tökrözi a példabeszéd értelmének imént felvázolt alakulását. Jézus példabeszéde a 15. verssel véget ér. Az evangélium hozzáfűz egy másik jézusi mondást, mely a szinoptikus evangéliumok tanúsága szerint más összefüggésbe tartozik: „így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók”; ez a mondásfoglalja össze az egyházi értelmet. A legtöbb szövegtanú aztán még azt is hozzáteszi: ,,Mert sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak”; ez a mondás azonban ezen a helyen nem olvasható a legrégibb kódexekben, és valójában a királyi menyegzőről szóló példabeszéd részét alkotja. (22, 14.) A kritikai kiadások el is hagyják, így az új Vulgata is. (a) Nézzük most először a példabeszéd eredeti, jézusi értelmét. i