A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-08-01 / 8. szám
377 városházi vezető. „Munkája, amit a belváros szegényei közt végez, tanúskodás az Egyház mellett", mondja az egyházmegye szociális ügyeit vezető kedvesnővér. „Ez az ember valóban benne él a közösségben. Köztük él, és mindenki becsüli. Tudják ró la, hogy törődik velük. Apostolként gondja van rájuk." így nyilatkozik róla az egyházmegyei irodaigazgató. Ezt mondja egy 22 éves fiatalember is, aki 18 hónap óta dolgozik a szervezet házainak rendbehozásán: „Jó ember, határozottan jó ember. Rengeteget tesz a közösségért." Eleinte McCormick atya húzódozott attól, hogy elhagyja ezt a rendezettebb városrészt, ahol a fiatalkorú bűnözők is az ő gondjaira voltak bízva. 1969-ben az egyházmegye a belvárosi szegénynegyedben próbálta megvetni a lábát, házat nyitott, amelynek vezetését három papra bízta. Jó egy év múlva csak egy pap maradt ott, Father William Dailey. Ez segítség után nézett az egyházmegyében, hogy a munkát folytatni lehessen. Felkereste McCormick atyát is, de az nemmel válaszolt. Tovább kutatott munkatársak után, de nem talált. Visszajött tehát Father McCormickhoz. Fennállt a veszély, hogy a megnyitott otthont bezárják, ha egy pap se vállalkozik rá, hogy ott dolgozzék. „Mikor nyilvánvaló lett, hogy nincsjelentkező", mondja McCormick atya, „úgy gondoltam, fontos, hogy ez az apostoli próbálkozás ne maradjon abba; jelzi és jelképezi, hogy komolyan küzdünk az egész életünkbe beépített és kényelmesen elfogadott faji megkülönböztetés ellen. Hát ezért jöttem ide." Eleinte bizony „nagyon lehangolt voltam. Emlékszem, hogy azt mondtam magamban: Öregem, a szegényekért más helyen sokkal többet tehetnél!. . .Valójában az történt, hogy kezdett a motor lejárni, mert magam se tudtam, hogy mit kezdjek a helyzettel. Imaéletemben kereken fel kellett tennem a kérdést: Hiszek-e Jézus valóságában? Hiszem, hogy ma is él? Igen, ma is köztünk van! Föltámadott! Mivel föltámadt, élete a világgal együtt folytatott élet. Jézus jelen van. — Keresztségem által részesültem Krisztus szolgálatában és szolgálatának hatalmában. Azt kérdeztem hát magamtól: Valóban hiszem, hogy Jézus jelen tud lenni itt is, és elég nagy ahhoz, hogy betöltse félelmeimet és szorongásaimat? tudja, mit csináljon a titkon bennem lappangó faji elfogultsággal, és tud segíteni rajtam?. . . — Másodszor: Elég nagy-e Jézus, hogy tudja kezelni ezt a fajta népet? Hogy ők is tudják majd kezelni a saját faji elfogultságukat? — mert szerintem, látja, az előítélet megvan mind a két oldalon. Azután: kiterjedhet-e Jézus hatása addig, hogy törődnek velem, és törődnek egymással?" Ezekre a kérdésekre — mint McCormick atya felfedezte — igen
