A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-08-01 / 8. szám
378 volt a válasz, és úgy döntött, hogy itt marad. Elkezdett foglalkozni a környék gyermekeivel. Tanácsadó irodát szervezett az olyan 14-16 évesek számára, akiket a bíróság irányított a tanácsadó szervekhez. Dailey atya szerint sok plébániai közösségben tartott előadást, rádöbbentve őket faji előítéleteikre. Ekkor azonban még nem kristályosodott ki előtte, mit is akar tulajdonképpen elérni. McCormick atya helyeslőén bólint: „Valami utat-módot kerestem, hogy ezt a rendszeresített igazságtalanságot, a faji előítéletet megtorpanásra kényszerítsem.” Ekkor történt, még 1972-ben: „néhányan azt mondták, hogy házra volna szükségük." Ekkor munkás kezek segítségét szerezte meg — egy szomszédban lakó férfi, egy szerzetes testvér és a matucheni katolikus középiskola néhány diákja vállalkozott a segítésre —, majd megvett egy dollárért egy elhagyott házat, anyagbeszerzésre barátaitól gyűjtött 2 500 dollárt, és öt helybeli emberrel együtt bejegyeztették a részvénytársaságot. Megkezdték a házat rendbehozni, de a munka lassan haladt. Tizennyolc hónapba telt, mire a ház elkészült. Lassanként a „menet közben" kialakult terv 150 000 dolláros szervezetté nőtt (nem számítva a rendbehozott házak értékét). Aki a szervezettől házat akar vásárolni, 200 óra javítási munkára kell vállalkoznia. 100 órán át saját házán kell dolgoznia, másik 100 óra munkát olyan házba fektet bele, amelynek más valaki lesz a tulajdonosa. A szervezet a bank szerepét tölti be; a házakat kb. 10 000 dollár értékben leköti, és 7 1/4%-os kamatra jelzálogkölcsönt ad rá, jóval a hivatalos kamatláb alatt. A leendő háztulajdonos 500 dollárt tesz le foglalóul, adósságát havi részletekben törleszti, és tíz éven belül kiegyenlíti. A Jobb Lakás Szervezet már nem szorul Father McCormick barátaira, ha építési anyagot akar beszerezni. A múlt évben a trentoni püspökség 20 000 dollárt, a város 30 000 dollárt irányzott elő erre a célra. Magánosok adományaiból gyűlik össze az ezen túlmenő támogatás. A javítási munkálatok nagy részét maguk a leendő tulajdonosok végzik a szervezet egyetlen fizetett alkalmazottjának a segítségével. Önkénteseket McCormick atya toboroz az egyházmegye plébániáin. „Jogom van prédikálni az egyházmegye minden plébániáján. Beszédem kemény beszéd. Kereken megmondom: fajválogató intézmény vagyunk. Aztán hozzáteszem: Ha hiszel az evangéliumban, adósunk vagy kéthavonként egy napi munkával." A munka megyorsult. 9—11 hét alatt elkészülnek vele. Az egyházmegyei támogatás és az önkéntes munkások ellenére McCormick atya az egyetlen pap a belvárosi szegénynegyedben nyitott otthonban. Senki sem vállalkozott rá, hogy ezen a környéken
