A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-05-01 / 5. szám
239 Magyary Csilla MÁJUSBA N MÁRIÁN A K Mária, kék köpenyedtől kék a májusi ég, kitárt kezedből több sugár árad, mint a napból, az ég csillagai szemedből szikráznak elő, és a virágok koronád színes ékkövei Mária, világ Királynője, minden népeknek Nagyasszonya vagy Te, aki felülemelkedel az országokat és népeket elválasztó gyűlölethatárokon, és legyőzöd a viszályt, pedig egyetlen fegyvered a tündöklő mosoly, melytől riadtan fut a Sátán, s ha felemeled áldó kezedben a Rózsafüzért, elhervadnak a bűn sötét virágai, s széppé lesz a világ. Mária, űzd el a vészt! Ezért könyörgünk Hozzád, az Egyetlenhez, aki talán még megmentheted s újra Isten felé fordíthatod a világot... Mária, Irgalom Anyja, imádkozzál értünk! Négyesy Irén KÖ-JÉZUSKA Kiszöktem kő karjaid közül vagy talán kilöktél engemet, azóta járok vérző lábbal pocsolyák, kövek, poros járdák felett. Ittam hajnali harmatot zöld füvek, levelek csészéiből fésültek friss reggeli szelek és eperízű erdő etetett. Tarajos hullámok kavarogtak rohanó vizeken, de nekivágtam; barátaim a szótlan halak (viselem jegyüket) vittek a vad zuhatagokon által. Ma már mindinkább visszavágyom ölelő karjaid nyugalmába — gonosz szellemek táncoltatják asztalomat vitus szeánszba. Kibicsaklott bokák döngetik a földet, az órák táncot járnak előre-hátra; végy vissza engem — s a rossz szellemet parancsold vissza palackjába.
