A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-04-01 / 4. szám
183 ról való gondoskodásnak törvény által való biztosítása, helyes szövetkezeti elgondolások, a jogos nemzeti érzésnek az embertestvériségen alapuló helyes nemzetköziséggel való megegyeztetése, szociális apostoloknak tudatos keresztény nevelése katolikus népi kollégiumokban és népfőiskolákon stb. „Hibáztunk ugyanis a múltban abban, hogy nem dolgoztunk komolyan olyan gazdasági és társadalmi rendért, melyben az anyagiak hiánya nem gátolta volna a tízparancsolat maradéktalan teljesítését. Hiába beszéltünk a keresztény házasság szentségéről és tisztaságáról, a gyermekáldásról, mikor egy egész társadalmi rétegnek hiányoztak a gyermek vállalásához és neveléséhez nélkülözhetetlen anyagiak. így a keresztény eszmények és az életben való megvalósításuk között sokak számára áthidalhatatlan szakadék keletkezett. Fokozta ennek a szakadéknak a mélyülését az is, főleg a munkásság körében, hogy komoly gyakorlati megoldás helyett a mi részünkről elzárkózást vagy érdektelenséget tapasztaltak. így elsősorban azoktól várták megváltásukat, és azokhoz csatlakoztak, akiktől anyagi felemelésüket remélték.” Mindez mutatja, ft. atyák és kedves testvérek, hogy a krisztusi korszak, melyet várunk, nem jelent számunkra kényelmes, munka nélküli korszakot. Nem jelenti és nem jelentheti azt, hogy visszatérünk a régi, nyárspolgári katolicizmushoz, amikor újból kezdődik majd ,,a régi jó idők” semmittevése. Nem kétséges, hogy ebben a krisztusi korszakban „Krisztus nemcsak fölöslegeinket kéri övéi számára, hanem” olykor még ,javaink megosztását is”. Ezt a társadalmi rendet keressük ma, ennek eljövetelében bízunk, ezért imádkozunk, ezt értjük Krisztus korszakának eljövetele alatt. Ennek a korszaknak pedig jönnie kell! Mert az emberiséget pusztulással fenyegető tényezők oly erővel törnek a vüágra, hogy csak két dolog között lehet választanunk: vagy vissza Krisztushoz, de egészen, vagy belenyugodni az emberiség végpusztulásába. Az előbbit választjuk. S e korszak lesz a világ Jézus Szíve-felajánlása megújításának igazi diadala. Imáikba és szentmiséikbe ajánlom magamat, Budapest, Szent József ünnepén, 1950. március 19. Krisztusban testvérük Viceprovinciális Szeder Mihály A lőcsfalvi pap naplójából: — Hát nem érdekes? — mondta a jegyző úr a papjának, ahogy elbeszélgettek a községházi irodában a falu dolgairól. - Több faluban voltam mint közigazgatási ember: írnok, segédjegyző, körjegyző, s mindig szeget ütött a fejembe, miért hívják faluhelyen a nőt fehérnépnek, fehércselédnek, vagy egyes helyeken vászoncselédnek? A pap felnevetett.- Ez a férfiúi öntudat kiemelése — mondta. — Látod, városi és műveltebb körökben a nő vagy asszony: hölgy (Hölgyeim és Ura1