A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-04-01 / 4. szám
1 válaszol Lear királynak. Maflaságom, amint nemegyszer történik, rövidzárlatot idézett elő, és csak ennyit mondtam: „Elég sokáig fontolgattátok!’’ Ha láttátok volna, hogy az apai méltóság felé éjszakai töltött káposzta problémákkal ügető bátyám hogyan szorította össze a száját egészen vékonyra, mint aki tetanuszbacilusokat tart albérletben a gerincében! Másra nem is tudtam gondolni, mint arra, hogy az örökséget alkotó hat ebédlőszék közül nekem már csak kettő jut a nagy osztozkodásnál, amikor is egyen a bátyám fog trónolni, a másik egymásra rakott három tetejében pedig kisöcsém nézi majd feszengve a család növekvő vagyonát. Szóval nem tudtam lenyúzni képemről azt, hogy tönkrement emberként igyekszem mosolyogni. Szerencsére ángyikám - ugye milyen szép szó: ősi örökség az uráli korból, első írásos megjelenése 1380 körül; így olvasta fejemre magyartanárom, aki egyben ennek a szerinte csodálatos szónak egész zengését fülembe fuvolázta mély, majd magas fekvésben — szóval Zsike idétlen megjegyzésemről szerencsére nem tudott, amikor néhány nevet ajánlottam, hogy a gyermek biztos alapokat kapjon a társadalomban. A telefonkönyv felét a Szabó név tulajdonosai töltik be. Ha a csemete lány lenne, igazán tudnék neki nevet találni. Sorba venném, hogy tizenhároméves korom óta milyen pisze orrok, lágyan omló lófarkak, masnis varkocsok, ibolyaszemek, pipacsszájak után kellett annyiszor megfordulnom, míg az iskolától (mármint a lányiskolától) a körútig eljutottam. De fiú! Teli torokkal üvöltő fiú! Már most akkorára tátja a száját, mint egy hasadt mozsárágyú. Tehát robbantó nevet kell kapnia. Mondtam is a tiszinek, hogy ajánljon valami irtó belevaló nevet. Vegye elő a nagykönyvet a fekete szekrényből, és írja ki nekem a Szabó törzs valamennyi férfitagjának a nevét, kezdve a tatárjárástól. Kizavart avval, hogy neki most jegyesoktatásra kell készülnie, hagyjam is békén ilyen marhaságokkal. Volna pár jó tippem. Figyeljétek csak! Szabó Jágó: íme, egy férfi, aki Jágó névvel rettegésben tartja minden felettesét, egészen a szövetségi kormány miniszterelnökéig. Vagy: Szabó Herkules; nem is tudom máshol elképzelni, mint a diszkózenekar dobütegje mögött. Vagy: Szabó Tonuzóba, esetleg Szabó Ond, Szabó Agamemnon. Zsike boldogan hallgatta felsorolásomat, aztán a javaslatokat avval zárta le, hogy neki most szoptatni kell, én megmenjek haza, és vakarjam le azt a koszt vagy micsodát az orrom alól meg az államról. Most csak azzal búcsúztam tőle ezek után, hogy ,,Libus, nem rajtam múlik, ha a srác olyan Szabó János lesz, mint a telefonkönyvben az örökkévalóság számára megörökített, 35 493 126 eddig élt és ma élő Szabó János.” De hagyjuk a szülőkre. Fontos, hogy nagybácsi vagyok. Most már bátran mondhatom jó anyámnak, hogy arcom szőrzetéhez sem ollóval, sem késsel senki addig nem nyúlhat, 172
