A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-11-01 / 11. szám

483 ra, hogy feltegyék maguknak a kérdést: a szegény Krisztus követése nem új munkákra, a tanúskodás és az apostolkodás új útjaira hívja-e őket? Teréz anya másra hagyja az előkelő leányintézet igazgatói fela­datkörét, és irgalmas szamaritánusként az utcán haldoklókat szedi össze Calcuttában... Más nővérek a konventfolyosót a szegénynegyed sikátoraival váltják fel, hogy a szegényekkel megosszák a szegénysé­get. Mint Krisztus, ők is lemondanak ,,a birtoklás, a tudás, a hata­lom” adta előnyökről. Atyák és testvérek segítik a szegényeket, hogy jogaik védelmét és felemelkedésük útját meg bírják szerezni nagyvá­rosi nyomortelepeken vagy elmaradott országokban. Ez a szellem — szegényeiben a szegény Krisztussal való azono­sulás — visszahat azután azokra a szerzetesi közösségekre is, ame­lyek apostoli kötelezettségből vagy más tiszteletreméltó megfontolá­soktól vezetve a rájuk hagyományozott keretek között folytatják szerzetesi életüket. A szegénység hagyományos kereteit a szegénység valódi szellemével telítik meg, hogy az ő tanúskodásuk is szavahihető tanúskodás legyen az üdvösség jóhíréről. A szegények életének megosztása életközeibe hozza azt az élet­formát, amelyet a régi, zárt keretek között csak a szív rejtekében él­tek a szerzetesek. Testvéri közelségük, az a tény, hogy szolgálatukat nemcsak értük, hanem köztük és velük egy sorban végzik, Istennek Krisztusban tanúsított emberszeretetét szavahihetőbbé teszi a világ számára. Krisztus jele az éjszakában fényesebben tündököl. Szentbejzed- templomtalan magyaroknak Jézus Krisztus nemcsak a szívek ura és királya, hanem az egész világmindenségé. Feltámadása kihat nemcsak az egyes emberek üd­vösségére, hanem az egész világtörténelemre és a végkifejletre is. Jé­zus föltámadása az egész teremtés központja, szerkezeti alaptenge­lye; mindenre kihat, mindent átjár és megújít. Világvégi eljövetele a föltámadás energiáinak állandó jelenlétét és működé- A VILÁG sét nyilvánítja ki. Ezért az Úr második eljövetelének várása szervesen hozzátartozik a hitünkhöz és lelki éle- VÉGE tünkhöz: az Ür végső győzelmébe horgonyzódik a ke­resztény remény, az Úr győzelmének látomásába tor­kollik a keresztény élet. Ezzel a látomással foglalkozik az egyházi év vége is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom