A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-11-01 / 11. szám
483 ra, hogy feltegyék maguknak a kérdést: a szegény Krisztus követése nem új munkákra, a tanúskodás és az apostolkodás új útjaira hívja-e őket? Teréz anya másra hagyja az előkelő leányintézet igazgatói feladatkörét, és irgalmas szamaritánusként az utcán haldoklókat szedi össze Calcuttában... Más nővérek a konventfolyosót a szegénynegyed sikátoraival váltják fel, hogy a szegényekkel megosszák a szegénységet. Mint Krisztus, ők is lemondanak ,,a birtoklás, a tudás, a hatalom” adta előnyökről. Atyák és testvérek segítik a szegényeket, hogy jogaik védelmét és felemelkedésük útját meg bírják szerezni nagyvárosi nyomortelepeken vagy elmaradott országokban. Ez a szellem — szegényeiben a szegény Krisztussal való azonosulás — visszahat azután azokra a szerzetesi közösségekre is, amelyek apostoli kötelezettségből vagy más tiszteletreméltó megfontolásoktól vezetve a rájuk hagyományozott keretek között folytatják szerzetesi életüket. A szegénység hagyományos kereteit a szegénység valódi szellemével telítik meg, hogy az ő tanúskodásuk is szavahihető tanúskodás legyen az üdvösség jóhíréről. A szegények életének megosztása életközeibe hozza azt az életformát, amelyet a régi, zárt keretek között csak a szív rejtekében éltek a szerzetesek. Testvéri közelségük, az a tény, hogy szolgálatukat nemcsak értük, hanem köztük és velük egy sorban végzik, Istennek Krisztusban tanúsított emberszeretetét szavahihetőbbé teszi a világ számára. Krisztus jele az éjszakában fényesebben tündököl. Szentbejzed- templomtalan magyaroknak Jézus Krisztus nemcsak a szívek ura és királya, hanem az egész világmindenségé. Feltámadása kihat nemcsak az egyes emberek üdvösségére, hanem az egész világtörténelemre és a végkifejletre is. Jézus föltámadása az egész teremtés központja, szerkezeti alaptengelye; mindenre kihat, mindent átjár és megújít. Világvégi eljövetele a föltámadás energiáinak állandó jelenlétét és működé- A VILÁG sét nyilvánítja ki. Ezért az Úr második eljövetelének várása szervesen hozzátartozik a hitünkhöz és lelki éle- VÉGE tünkhöz: az Ür végső győzelmébe horgonyzódik a keresztény remény, az Úr győzelmének látomásába torkollik a keresztény élet. Ezzel a látomással foglalkozik az egyházi év vége is.