A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-10-01 / 10. szám
477 (vagyis Kelet-Kanada) kereszténnyé válásának szíve-lelke. „A Megtestesülésről nevezett Mária csodálatos módon egyesíti önmagában a szemlélődést meg a tevékenységet. Benne a keresztény nő teljesen és ritka egyensúllyal valósult meg: feleség, anya, özvegy, vállalatvezető, szerezetesnő, misztikus, misszionárius — és mindez mindig teljes hűségben Krisztushoz, mindig szoros egységben Istennel." (II. János Pál pápa.) 2) Francois de Montmorency- Laval szintén francia eredetű: 1623- ban a chartres-i egyházmegyében született. Az „új Franciaország" első apostoli vikáriusaként, már mint felszentelt püspök 1659-ben ért Kanadába. 1674- ben Ouébec első megyéspüspöke lett. Kitűnt vallásos buzgóságával, lelkipásztori rátermettségével és beállítottságával, harcias kiállásával. 1708-ban halt meg Ouébecben. Ötvenéves püspöki tevékenysége döntően meghatározta Kanada vallási jövőjét. Plébániákat, missziókat, iskolákat szervezett, papságot nevelt, intézmények alapjait vetette meg, családokat látogatott, lelket öntött munkatársaiba, prédikált és szentségeket szolgáltatott ki. Egyházmegyéjének határai a földrész belsejében addig terjedtek, ameddig a misszionáriusoknak sikerült eljutniok. Püspöksége kezdetén mintegy 2000 európai híve volt, főleg Ouébecben és Montréalban, meg az indiánok (ki tudja, hány ezren). Lelkipásztori intézményeinek szemefénye az 1663-ban alapított québeci szeminárium (belőle fejlődött ki a ma is virágzó Laval Egyetem, az egyik első modern katolikus egyetem); itt papjaival és kis- papjaival közösségi életet élt, ami hallatlan újítás volt, de teljesen megfelelt a kor és az ország követelményeinek. 3) A harmadik boldog egy irokéz lány, a mahovkok törzséből, Kater i Tekakwitha. 1656-ban, a mai New York állam területén született. Anyja keresztény volt; ő húszévesen vette fel a keresztséget, 1676 húsvétján. Amikor rokonsága sürgette, hogy megházasodjék, nyugodtan és derűsen válaszolt: neki nincs más kedvese, mint Jézus. A következő év őszén szülőföldjéről a Szt. Lőrinc-folyó déli partjára, a Xavéri Szt. Ferenc misszióba került; karácsonykor járult első áldozáshoz. 1679. március 25-én gyóntatójának engedélyével szüzességi fogadalmat tett. Hitének és fogadalmának megtartása hősies erőfeszítésébe került, mert indián vérei rágalmakkal és egyéb erőszakkal próbálták házasságra és hiteha- gyásra kényszeríteni. Gyenge egészsége 1680 tavaszán nem tudott megbirkózni egy megfázás következményeivel; 24 éves volt, amikor sok szenvedés után meghalt, ezekkel az egyszerű szavakkal: „Jézusom, szeretlek!" Kateri egyszerű, szegény, írás- tudatlan lány volt. Az életet komolyan vette, elkötelezettségeihez hű maradt, mély hittel és szeretettel ragaszkodott Istenhez, dolgos, szerény és vidám
