A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-10-01 / 10. szám
476 HÁROM ÚJ KANADAI BOLDOG Július 22-én a Szentatya boldoggá avatott öt keresztényt, akik az életszentség hősi fokára jutottak, és akiket az isteni Gondviselés példaképeinknek szánt. Közös jellemző tulajdonságukat a pápa így fogalmazta meg: „Életük egy bizonyos pontján Ábrahámhoz hasonlóan ők is meghallották Isten szavát — meggyőző, titokzatos, parancsoló szavát —: ,Menj ki országodból, hazádból, atyád házából, arra a földre, amelyet majd én mutatok neked!' (Tér 12,1.) Emberileg megmagyarázhatatlan készséggel engedelmeskedtek, és elmentek ismeretlen vidékekre, nem azért, hogy világi gazdagságot és dicsőséget keressenek, hogy életüket érdekes kalanddá tegyék, hanem egyszerűen azért, hogy kortársaiknak hirdessék, hogy Isten szeretet, hogy a Názáreti Jézus a Messiás és az Úr, Isten megtestesült Fia, az ember, minden ember, az egész ember legfőbb Üdvözítője és végleges Megszabad í- tója." Kettő közülük a Kanári-szigetekről származott: a jezsuita Jósé de Anchieta (1534—1597) Brazília apostola lett, a ferences harmadrendhez tartozó Pedro de Beta neu r pedig (1626-1667) Guatemalában tevékenykedett, és alapított egy szerzetes kongregációt. A másik három Kanada kereszténységének első évszázadait szentelte meg; bővebben most csak ezekről szólunk. 1) Marie Guyart a franciaországi Tours-ban 1599-ben született. 17 éves korában házasodott, de már 3 évvel később özvegyen maradt. Egy ideig üzletét vezette, 32 évesen pedig belépett az orsolyiták közé. Egyetlen fia bencés lett. A Megtestesülésről nevezett Mária nővér 40 éves, amikor átkel az óceánon a kanadai misszióba. Rendkívüli tevékenységet fejt ki a bennszülöttek és a szegények javára. Katekizmust ír három indián nyelven: húron, irokéz és algonkin nyelven. Ouébecben megalapítja az orsolyita zárdát. Bensőséges misztikus életét 73 éves korában, 1672-ben fejezte be. Tökéletes egységbe sikerült foglalnia a tevékenységet és a szemlélődést. Pihenése az imádságban állt; Istent akkor találta meg legjobban, amikor a szó vagy a segítés szeretetszolgálatát gyakorolhatta. Állandó benső egységben élt a mennyei Atyával; neki ajánlotta az emberek megtérésének ügyét; szeretett azok helyett, akik nem szeretnek. A misztikus szemlélődés teljes nyitottságot és készséget érlelt benne Szerelme, Jézus Országának minél szélesebb körű terjesztésére. Zárdájába rejtezve ő volt az „új Franciaország"