A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-10-01 / 10. szám

469 LADÁNYI LÁSZLÓ AZ EGYHÁZ HELYZETE KÍNÁBAN Sok legenda szállingózik szerte a világban Kínáról. A nagy sajtóirodák je­lentései azt a benyomást keltik, hogy Kína kapui ki vannak tárva a világ felé Katolikus folyóiratok híradásait olvasva azt hinné az ember, hogy a kommunista Kína készül kapuit megnyitni a kereszténység számára. Azt olvassuk, hogy Kína vallásszabadságot hirdet, hogy két intézet nyílt a vallás tanulmányozására, az egyik Pekingben, a másik Nankingban, hogy sok évre bezárt tempbmok újra megnyíltak, és százas tömegeket látni a szentmisén. Sőt, papok és apácák, kül­földi papok és apácák tanítanak Kínában. A világsajtót bejárta a hír, hogy a régi jezsuita Auróra Egyetemet, legalábbis az orvosi fakultást, Sanghajban újra megnyitják. Amint kiderült, ez a hír téves és alaptalan volt. Abból indult ki, hogy egy francia újságíró tévesen értette, amit egy kínai tisztviselő Pekingben mondott. A hír annyira elterjedt, hogy a kínai közoktatásügyi miniszter érdemesnek találta, hogy kijelentse - anélkül, hogy ezt a jezsuita egyetemet megemlítette volna Kína semmilyen külföldi szervezetnek nem engedi, hogy területén nevelői intézményt nyisson. Magyarázatként tette hozzá, hogy külföldiek gyárat nyit­hatnak Kínában, de az iskola nem gyár. Az iskola világnézetet ad, és az emberek világnézetét befolyásolja. Kína nem engedi, hogy az ifjúság gondolkodását kül­földi befolyás irányítsa. Ez a kijelentés világos. Kína nem szűnt meg kommunista ország lenni Mao Ce-tung Gondolatait ugyan alaposan megtépázták, de Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanait - Sztálint továbbra is tisztelik Kínában - a jelenlegi politikai vezetők szükségleteihez alkalmazzák; az uralkodó eszmerendszer még mindig a marxizmus, és a dialektikus materializmus még mindig érvényben van. Aki ez­zel szembehelyezkedik, az az állammal helyezkedik szembe, és aláássa az állam biztonságát. Érthető tehát, hogy külföldieknek nem engedik meg, hogy Kínában iskolákat alapítsanak. Néhány egyénnek megengedik, hogy idegen nyelvet - angolt, franciát, németet — tanítson, még ha éppen papok vagy apácák is, de fél kézen meg­számlálhatok azok a papok és nővérek, akik ma külföldi nyelveket tanítanak Kí­nában. Amíg ezt teszik, megtapasztalhatják a kínaiak életmódját, például azt, hogy az egyik vezető egyetem bentlakó tanulói állva étkeznek, mert az ebédlő­ben nincs szék. A keresztény befolyás szempontjából e néhány személy jelenléte nagyon keveset jelent. Nem szabad nekik a katolikusokat egy iskolában vagy an­nak környékén összegyűjteni; egyikük sem mondhat szentmisét nyilvánosan, és még azokat is szigorúan ellenőrzik, akik meglátogatják őket. Minden kínai intéz­ményben, legyen az iskola vagy üzem, külső látogatóknak meg kell adniok sa­ját nevüket és azoknak a nevét, akiket keresnek. Nyilvános hithirdetésről még álmodni sem lehet. Valóban van két intézmény a vallás tanulmányozására; de valláskutatás I

Next

/
Oldalképek
Tartalom