A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-09-01 / 9. szám
431 r\ Csanádi Egyházmegyét Szent István király alapította 1030 után. A ki- CIMLAPUNKON rály Csanád vezért küldte a lázadó Ajtony fejedelem ellen, aki Marosvárból irányította az egész Tisza-Maros- Temes vidékét. Ajtony legyőzése után István Csanádra bízta a várat és a megyét, amelyet azóta is Csanádnak neveznek. Csanád vára első püspöke a tudós velencei bencés, Gellért. A vértanú püspök az egyházmegye védőszentje. A tatárjárás után Csanádot Bulcsu püspök építtette újjá. 1514-ben Dózsa György követői kínozták halálra Csanád püspökét. Utóda a mohácsi csatában vesztette életét. Ezután a püspökség birtokainak egy részét a protestantizmus terjesztésére használták fel. A török idők alatt csak ferences barátok keresték fel az egyre ritkuló településeket. A török birodalom gyengülésével megkezdődött az egyházmegye területének visszaszerzése. 1702-től 1738-ig Szeged volt az egyházmegye székhelye, azután Temesvár. Glattfelder Gyula püspök tette ismét Szegedre a püspökség székhelyét 1923-ban, mikor székhelyéről kiutasították. A mai Csanádi Egyházmegye a réginek csak a trianoni határok közt maradt töredéke. Az I. világháború előtti 160 plébániából csak 33 maradt magyar területen. Ehhez csatolták a volt Nagyváradi Egyházmegye 30 plébániáját. A csanádi püspök székesegyháza Szegeden a Fogadalmi Templom, amely Szeged népének az 1879-es nagy árvíz után tett fogadalma beváltásaképen épült. 1930-ban szentelték fel. Ignatius Jakub III, az antióch ia i Szír-orthodox egyház pátriárkája hivatalos látogatást tett Rómában II. János-Pál pápánál. Május 13- án a szokásos szerdai általános kihallgatáson a résztvevőket köszöntve kijelentette: „Azt reméljük és azért imádkozunk, hogy ne a távoli jövőben, hanem nagyon hamar ismét egyek legyünk, amint egyek voltunk". • A Szentségek és Istentiszteleti Ügyek Kongregációja az „Inaestimabile Donum" (Felbecsülhetetlen Ajándék) kezdetű szabályzatban foglalkozik a liturgiában tapasztalt visszaélésekkel. Hangsúlyozza a papi és a világi hí vők szerepének megkülönböztetését. A híveknek az ál- doztató pap kezéből kell kapniuk a szent színeket, nők lehetnek olvasók de nem ministránsok. Tiltja a római misekönyvben nem közölt eucharisztikus imák használatát. • A Szentatya hosszú levelet intézett a német püspöki karhoz Küng professzor ügyével kapcsolatban. Az Egyháznak késznek kell lennie az őszinte és valódi párbeszédre, de ez nem jelentheti, hogy a bizonytalanságot fogadjuk el kindulópontnak. A tévedhetetlenség isteni ajándék, a világ szolgálatára. Csak a hit szilárd alapján állva kezdhetünk dialógusba. • A nyugatnémet Speyer püspöke, Friedrich Wetter és az enkenbachi Evangélikus Egyház elnöke, Heinrich Krön a két egyház képviseletében hivatalosan tárgyaltak a Küng professzor esete által felvetődő kérdésekről: a katolikusok felfogását a tanítóhivatal szeÍNNEN-ONNAN
