A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-09-01 / 9. szám

432 repéről és feladatairól a luteránusok nem osztják, de kölcsönösen szeretnék elkerülni, hogy a Küng-ügy miatt a két egyház közt folyó párbeszéd szenvedjen. • Csíle 11. nemzeti eu- karisztikus kongresszusának fénypont­ja november 9-én a Szentatya konce- lebrált szentmiséje lesz. A kongresz- szus programja az alapvető hit-maga­tartásokat erősíti: az Oltáriszentség, a Szentlélek, a szentségek, a Mária- tisztelet, a család a főtémák,és hallgat a társadalmi igazságosság és szabad­ság égető kérdéseiről, pedig a csílei püspökök nagyrészének kiállása az emberi jogok és a szegények érdeké­ben eddig példás volt. • A német püs­pöki kar megbízásából egy munka- csoport hat éven át folytatott meg­beszéléseket Németország Egyesült Nagypáholyainak képviselőivel. A tár­gyalások alapján a német püspöki kar hivatalos nyilatkozatot tett közzé, amelyben elítéli a katolikusok rész­vételét a szabadkőművességben. A szabadkőművesség lényegében nem változott. Istenről, vallásról alkotott fogalmuk relativista és elutasítja a ki­nyilatkoztatás lehetőségét, ezzel a ke­resztény lét alapjait kezdi ki. Ezért az Egyházhoz és a szabadkőművesség­hez egyszerre tartozni nem lehet. • A német püspöki kar hosszú nyi­latkozatban foglalkozott az Egyház és a zsidóság viszonyával. Idézi a Római Katekizmust: Krisztus ke­reszthaláláért az egész emberiség a felelős A mi vétkünk nagyobb, mint a zsidóké. Pál apostol sze­rint „a dicsőség Urát nem feszí­tették volna, ha felismerték vol­na" Isten bölcsességét (I Kor 2,8), mi viszont ezt tesszük bűneink­kel. Az egész zsidó nép nem mondha­tó istengyilkosnak. János evangéliumá­ban „a zsidók" szó a Krisztus-ellenes vezetőségre és főpapságra vonatkozik. • A kanadai püspöki kar titkárául egy nővért neveztek ki, Giséle Turcot. A Jótanács - Anyja Nővérek tagja, képesítése szerint szociális gondozó és ezt tanította a Laval-Egyetemen. Szenteléshez nem kötött egyházi fe­ladatkör betöltéséről van szó. • Az Egyesült Államok 250 püs­pöke tavaszi megbeszélésére Chi­cagóban gyűlt össze. Egy délu­tán a spanyol anyanyelvű beván­dorlók két lelkipásztorát hallgat­ták meg, akik arra kérték a püs­pököket, hogy az ügyet ne elkerül­hetetlen problémaként kezeljék, ha­nem az amerikai katolicizmus új lehetőségét lássák benne. A pro­testáns felekezetek nagy erőfeszíté­seket tesznek a spanyolnyelvűek meg­nyerésére. • Strassburg Francia- ország egyik legnépesebb egyházme­gyéje. Másfél millió lakosából a ka­tolikusok száma 1,160,000. A város jelentős az össz-európai intézmények székhelyei szempontjából is. Segéd­püspökéül utódlási joggal Roger Heckel jezsuita atyát nevezte ki a Szentszék. Az 58 éves atya elzászi származású, a szociáletikai kérdések szakembere. Hosszú időn át Párizs közelében az Action Populaire Van- ves-i házában működött, 1975 óta Rómában a Justitia et Pax pápai bizottság titkára. • Bengsch bíbo­ros halálával megüresedett a ber­lini (keletnémet ) püspöki kar el­nöksége. A püspökök választása Ger­hard Schaffran drezdai püspökre esett. Elnöki megbízatása hat évre szól. • Berlin új püspöke, Joachim Meissner beiktatása a a keletnémet Szent Hedwig templomban történt. Beiktatásán résztvett a Szövetséges

Next

/
Oldalképek
Tartalom