A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-09-01 / 9. szám
KÖSZÖNÖK MINDEN SZÉP NAPOT Csavargók kompon és hajón, Járom a Jadran vizeit. — Úgy látszik, angyalom segít. Mert igen boldog vagyok itt! Lelkem sokáig csukva volt A főid szépségei előtt. De néhány éve nagyra nőtt, S nem ismer nyugtot, pihenőt. Csak menni, menni! — egyre űz, Mint ostoros a rossz lovat, — Amíg a sír be nem fogad, ismerj meg újabb tájakat! A testem fáradt, — de csak az. Nincs ránc lelkem arculatán! Kerek öt évtized után Váltam ifjúvá igazán. Szívem tarsolya könnyű lett, Kiszórtam magamból a bút! Megifjít a tengeri út, S lelkesít, mint egy kisfiút! Az Adria megbabonáz! — Festőpaletta nincs olyan, Melynek annyi szép színe van, Ahány e vízen á tsuhan! A szél a partról rámzúdít Száz akó id es illatot... Köszönök minden szép napot, Amit az Úr nekem adott!!! A Bracanka fedélzetén, Bracs szigete mellett
