A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-06-01 / 6. szám
270 OOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOO A magyar egyházpolitika két szempontból is számot tarthat érdekiő- PROBLÉMÁK él MEGOLDÁSOK désre. Egyrészt azért, mivel a magyar állam az ú.n. keleti politikában szá- OOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOO mottevő partnere volt a Vatikánnak. Másrészt, mivel azon keleteurópai országok, ahoi még mindig nem sikerült a katolikus egyház helyzetét rendezni, élénken érdeklődnek az állam szempontjából sikeres egyházpolitikai modell iránt. A következőkben ennek a magyar egyházpolitikának lényeges vonásait elemezzük felelős vezetőjének, Miklós Imre államtitkárnak, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének írása alapján, amely „Üjtípusú kapcsolatok" címmel jelent meg a Világosság nevű materialista folyóirat 1977/1. számában. Ugyenezt a tanulmányt, időszerű részletekkel kibővítve, kapták kézhez a sajtó képviselői Miklós államtitkárnak 1979 szeptember 10-én Bécsben, közelebbről meg nem határozott alkalomból tartott egyházpolitikai sajtókonferenciáján. Ezt a kibővített tanulmányt vesszük alapul elemzéseinkhez. Az egyes pontokhoz fűzött kommentárunkban rámutatunk a magyar egyházpolitika következményeire a helyi egyház életében. _ András Imre. MAGMA EG/f/AZ _________________________POLITIKA______________________ AZ EGYHAZAK SZEREPE A SZOCIALISTA TÁRSADALOMBAN A magyar kommunista egyházpolitika a társadalom tudományos megtervezéséről vallott marxista felfogást akarja az egyház és állam kapcsolatában érvényesíteni. Ennek megfelelően határozták meg, mily módon vegyen részt a magyar egyház a szocialista társadalom építésében. Miklós államtitkár említett dokumentumában abból indul ki, hogy all. világháború után „az egyházak szerkezetükben, ideológiájukban, társadalmi kötöttségükben mindenestül a régi társadalmi rend kifejezői voltak, a feudál-kapitalista rendszer alappillérének számítottak." Az egyházaknak a szocialista társadalomban más a szerepük - mondja Miklós - és a ma egyháza „alapvetően különbözik attól az egyháztól, mely összefonódott az akkori, ma már letűnt társadalommal, melynek kiváltságait védte." ,,Mi igényeljük az egyház hozzájárulását a szocializmus felépítéséhez." Ez a hozzájárulás alapvetően két vonalon történhet: Elsősorban „a nyilvános élet különféle területein, különböző intézményekben, az állami és társadalmi szervezetekben,... a parlamentben, a megyei és városi tanácsokban, a Hazafias Népfrontban és az Országos Béketanácsban" kell, hogy megnyilvánuljon az egyházak együttmunkálkodása. „Az egyházak pozitív szerepet játszhatnak a szocialista társadalomban: így a béke védelmében, a szocialista tartalmú nemzeti egység ápolásában és erősítésében — melyhez különösen hozzátartozik a bizalom légkörének a kialakítása —, a társadalmi és személyi tulajdon védelmében, a hu-
