A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-06-01 / 6. szám
248 Szentség elé rózsát és más virágokat. A középkor elején nálunk még nem ismerték a monstranciát (szentségmutatót), és így az Oltáriszentséget csak kehelyben vitték. A szepesi zsinatnak egy kánonja (törvénye) arra enged következtetni, hogy a körmenetben több Oltáriszentséget is vittek, és mint mondottuk, az ereklyéket is körülhordozták. A baladachin alatt vitt Oltáriszentségen Szkhárosi Horvát András így csú- folódik: Viseled a bál várit Úrnapján árnyékba. Már itt említjük, hogy a következő században Komáromi Csipkés György elítéli, hogy úr napján superlát alatt iszonyú muzsikálással, leövéssel, dobolással, trombitálással, zászlókkal hord ózta tik az ostya. Az ünnep további népszerűségére jellemző, hogy 1551-ben az evangélikusok is megtartják Szákon a körmenetet, de az ostya körülhordozása és imádása nélkül. Talán a hajdani magyar hagyományvilágból is elárul egyet-mástaz 1593- ban München városában tartott úrnapi körmenet. Egyik jelenetét ugyanis a magyar Barakha Miklós rendezte: acsoportélén magyar ruhába öltözött zászlós, sárga magyar csizmában. Lovát strucctollak ékesítették. A menetben Barakha fiai mellett egy törpe mór, továbbá muzsikások is felvonultak, valamint tizennégy zsidó és száz perzsa lovas. A menet közepén a fáraó lovagolt, a végén pedig tizenkét alabárdos következett. Az egésznek az exitus Izrael megjelenítése volt a célja, ami egyúttal talán a magyar népnek a török rabságból várt szabadulására is akart utalni. A felsorolt szórványos középkori adatokból és utalásokból kitűnik, hogy hazai városaink úrnapját nagy fénnyel ülték meg. A már elmondottakból érthető, hogy rendezésükben különösen a Krisztus Teste Társulatok és céhek buzgólkod- tak. Kassán a kereskedők céhe díszítette a baldachint és hintette be fűvel a menet útját. A szászkézdi mesterlegények kezükben égő gyertyával, fejükön zöld koronával vonultak fel. Pozsonyban a polgárok leányai söpörték föl a körmenet útvonalát 1440). A város a menetben feldíszített frigyszekrényt is vitetett. Trombitások muzsikáltak, a bástyákon ágyúk dörögtek, a kapukban és utcákon díszőrség állott (1494). Valószínű, hogy az öt okos és öt balga szűz evangéliumi példázatából költött és 1545ben előadott pozsonyi játék szintén az úrnapi misztérium egyik jelenetéből önállósult. Nagy szerephez jut a körmenetben a praefiguratio, vagyis ószövetségi előképek megelevenítése és újszövetségi jelenetekkel való párhuzamba állítása. Különösen kedvelt a Frigyszekrény és Oltáriszentség együttese. Mint mondottuk, az úrnapi misztériumjelenetek előadásában céhek, jámbor társulatok, szerzetesgimnáziumok tanulói, közöttük is a diákok buzgólkodtak.
