A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-05-01 / 5. szám
I 204 Bálint Sándor: PÜNKÖSD Egyik XVIII. századbeli halasi kéziratban református pünkösdi köszönZöld ágat vitt be ő szája. A zöld ágat, a tavasz jelképét, amelyre versezetünk is utal, sok helyen ki szokták tűzni pünkösd hajnalán: az egész háztájékot feldíszítik vele. A hagyomány nyilván még középkori. Szívósságára jellemző, hogy XVII. századi evangélikus zsinatok határozata értelmében megtartandó az a szokás, hogy a diákok pünkösdkor zöld gallyakkal ékesítsék föl a szent épületeket. Ez azonban ne lövöldözéssel vagy más szertelenséggel történjék, hanem énekléssel. A bánáti katolikus bolgárok is hajlékukat bazsarózsával (buzdur) és virágzó bodzaággal (trambaz) díszítik. Piros pünkösd hajnalán a szegedi táj népe — Tápé kivételével, amely űrnapján díszít — zöld ággal: fűzzel, de főleg bodzával ékesíti föl házatáját különösen a kerítést, ablakot, de régebben a vízimalmokat, hajókat is. Ez a bodzázás, ami Ószentiványban a legények dolga és a lányosházakra is kiteljed. A szegedi tanyák népéből települt Csólyospáloson azért tűzik ki az ágakat, hogy — mint mondogalják — az Isten haragja, vagyis a mennykő elkerülje a házat. Az ünnepek után régebben ezeket a bodzaágakat eltették, és ha valakit szél azaz szélhűdés ért, megfustölték vele. Az újkigyósiak a pünkösd hajnalán szedett bodzavirágot foganatos orvosságnak tartják. A kiszomboriak a zöldágakat pünkösdkor nyíló virágokkal is megtűzdelik. Ugyancsak kiszomboriak az ünnepen kenyeret szoktak elégetni. Hamuját a gabonaföldre szórják, hogy az aratás gazdag legyen. Szerencsés lesz, aki pünkösd hajnalán születik. Pünkösdi rózsát szoktak szómi ilyenkor a mosdóvízbe, hogy egészségesek legyenek. Apát falván az öregek úgy tartották, hogy a pünkösdi bodza leveléből és virágából főzött ital orvossága minden betegségnek. Az a göcseji szokás, hogy a pünkösdi rózsa levelét megszárítják és a beteg tehénnek adják, halavány nyoma a régi pünkösdi liturgiának. Székesfehérvár-Felsőwátoson a várandós asszonyok fürdővízébe szárított pünkösdi virágot, ágat szoktak tenni. Bátya „rác” öregasszonyai a bodzát szentképhez tűzik, ott megszárad. Ha a családban köhög valaki, ebből főznek teát. Zöld ággal díszítettek az erdélyi és szepességi szász legények is.Az előbbiek kalapjára a lányok virágkoszorút tettek. Aki a pünkösdi harmatban megmosdik, azon a palóc litkeiek szerint nem fog a nyári nap. Az ünnep liturgikus sajátosságairól, egyházias ihletéseiről emlékezve először hallgassuk meg Bőd Pétert: a Páskabáránynak megétele után a zsentőt olvashatunk: Régen a Noé galambja Hogy megszűnt a vízözön habja, Bárkának ne lenne rabja Én is azért min t zöld ággal, Béköszönök hozsánnával, Legyen az Isten ez házzal.
