A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-02-01 / 2. szám
75 E s a falu minden további nélkül elfogadta ’’Gurító Márit”, mint életük nélkülözhetetlen elemét, mert hol derűt, hol borút keltett a fáradt falusi égbolton. András Imre Teológia Mfél évig tartó előkészítés után, a ■V pesti Teológiai Akadémia 1978 szeptemberében elkezdte teológiai továbbképző kurzusát világiak számára. A világiak körében ma világszerte széleskörű érdeklődés mutatkozik a teológia iránt. Amennyire örvendetes ez a jelenség, annyira szomorú az a keresztény országokban észlelhető tünet, hogy egyre csökken a papságra készülők száma: azoké, akik hivatásszerűen foglalkoznak teológiával. Másrészt e- gyes világi teológusok hivatásszerűen is foglalkoznak a teológiával, akár mint hitoktatók vagy hittanárok, akár mint egyházi keretekben munkát vállaló vi- giak. Sok esetben viszont a világiak teológia iránti komoly érdeklődésének egyszerűen az a magyarázata, hogy a teológia személy szerint érdekli őket akadémiai szinten, mert tanulmányozásától egyéni életfilozófiájuk elmélyülését várják. Rendszerint olyan emberek, akik az egyházi közösség életében intenzívebben és tevékenyebben kívánnak résztvenni. A Nyugat teológiai főiskoláin ma nagyobb számban vannak a világiak, mint a papnövendékek. S az ilyen világi teológiai hallgatók között sok a nő. A magyar világiak teológiai érdeklődésének felébresztésében sokminden Világiaknak közrejátszott. Egyrészt ott van a Világegyháztól és a nyugati teológiától való elzártságuk meg az a védekező álláspont, amelybe az otthoni egyház immár három évtizede belekényszerült. Azután ott van az ideológiák párharca, amely a magyar társadalomban beállt változások kísérője volt. Ez is arra ösztökélte a hívőket, hogy alaposabb ismeretekre tegyenek szert a teológia vonalán is. Ezt az igényüket viszont az elmúlt harminc éven keresztül nem volt módjában a magyar egyháznak kielégítenie. Ebből a szempontból nem jöhet számításba az a kevés világi teológiai hallgató, akik a múltban pl. a budapesti Teológiai Akadémiára itt-ott beiratkoztak. Volt viszont egy egyéni kezdeményezésből származó törekvés, amely - tekintve a körülményeket, amelyekben létrejött — jelentősnek mondható. Sokan, főként vállalkozó szellemű fiatalok, összejöttek hasonló gondolkodású baráti körükkel, és találkozóikat arra használták, hogy teológiai ismereteiket elmélyítsék. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy 1946-ig a magyar egyház is arra törekedett, hogy a vallásos egyesületekben gyűjtse egybe azokat a dinamikus fiatalokat, akikben komoly érdeklődést vett észre hitbeli
