A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-08-01 / 8. szám
368 pótokkal ismerkedett. Az első napot Bandarawela faluban töltötték, a másodikat Chilaw halászaival, a harmadikat teaültetvényen, a negyediket városi munkásokkal Ratmalaná-ban. A két hátralévő napból az egyiken Colombo proletariátusát, a másikon Baddagema munkásnőinek helyzetét tanulmányozták. A sajátságos programnak ’’exposure program” volt az angol neve és abban állt, hogy az egyszerű emberek mindennapi életét megismerve, életstílusukban — hacsak rövid időre is - osztozva, reális helyzetüket felfedjék. A MÁSODIK HÉT. A teológiai reflexió ideje volt az első hét tapasztalatainak fényében. Azon tanácskoztak, hogyan lehet Ázsia számára igazán ázsiai teológiát alkotni és nem csupán a régi, gyarmati jellegű teológiai gondolkodással előállni. A viták a kereszténység inkulturáci- ós problémái körül folytak. Az előző konferenciákkal ellentétben (amelyek helye Afrika volt) mindjárt nyilvánvvaló lett sajátos helyzetük. Itt elenyésző kisebbség a kereszténység (a legtöbb helyen alig 2%) és nem a primitív animizmussal, hanem ö- si kultúrákba gyökerezett és a széles tömegekre ma is ható vallásokkal állnak szemben (hinduizmus és buddhizmus). A tömegek politikai öntudata is fejlettebb, mint Afrikában. India vallásos elmélyülése egészen más problémák elé állítja a kereszténységet, mint pl. a Fülöpszigetek e- rősen politikai színezetű kereszténysége, ahol ma marxi hatásokkal is számolni kell és a vallás felszabadító jellegű igényével. A konferencia kötet vastagságú zárónyilatkozatot adott ki. Ebben hatalmas adathalmazt hordtak össze. Az is világos belőle, hogy tulajdonképpeni munkájuknak ez még csak a kezdete és különféle bizottságaik további kapcsolatára, esetleg újabb konferenciák rendezésére is szükség lesz ahhoz, hogy a megkezdett munkát tovább folytassák és befejezhessék. Mert komoly meggyőződésük az hogy a kereszténységnek van még mondanivalója az ázsiai néptömegek számára. Sri Lanka: a buddhizmus kultúrkörében
