A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-02-01 / 2. szám
64 Rendbe és 1937-ben szentelték pappá. Tanári oklevelének megszerzése után a Rend pápai gimnáziumába kapta első beosztását a főapáttól, Kelemen Krizosz- tomtól. Kezdetben félt Pápától és nem nagy lelkesedéssel nézett a Dunántúl A- thénjében kifejtendő hivatása elé. De hamarosan nagyon megszerette Pápát, vidékét és a pápaiakat, akik szintén hamar megszerették a figyelemreméltó bencést. Ő nemcsak a szűkebb Rábaköz gyermeke volt, hanem valódi dunántúli lélek, aki értett ahhoz, hogy kell a különböző kultúrájú emberekkel beszélni, mert mindenkiben az Isten gyermekét látta és kereste. Világosan állt előtte a hivatástudat, élénk volt eszménytudata. Vezércikkeiben kidomborodnak a vallásos és nemzeti eszmények alapvető elvei. A valóságérzés és érzelmesség mint mozgató erők hajtották. Önzetlenség, felelősségérzet, sugalmazó erő, emberismeret, a kiegyezés művészete, becsvágy és önuralom, elvszerűség és pragmatizmus, a környezetismeret határolták életét és tevékenységét. Ismerte és szerette a magyar népet nemcsak Kapuvár környéki szétszórt rokonsága, ottani vezető rétegein keresztül és vakációi tapasztalatai révén, hanem első tudatosan választott tanulmányai alapján is. Latin és magyar szakot választotta tanári szaktárgyaiul és magyar szak- dolgozatát a ’’népies kor” győrmegyei költő Nagy Jánosok (az egyik a hexamé- teres szatírákat író szolgabíró volt) közül a kevésbé ismert Nagy János, szanyi plébánosnak a pannonhalmi főkönyvtárban lévő irodalmi hagyatékát dolgozta föl. ”Az oroszlány és a nyájas múzsa” szerzőjének alkalmi és hazafias oktatást nyújtó hagyatéka csak fokozta benne a magyar nép legmélyebb gyökereihez lenyúló szeretetét. Pápán virágzott ki az ifjúság iránti rajongása. Mindig mértéktartó tanárnak mutatkozott. A latin mellett főként a magyar nyelvet és irodalmat szerette tanítani. A tanításban nagyon vigyázott a nyelv tisztaságára, helyességére, magyarosságra, pontosságra. Ezeket követelte tanítványaitól is. Társaságban és társalgás közepette is igen gyakran rámutatott a nyelv hibás használatára. írásaiban is megnyilatkozik a nyelvhelyesség iránti figyelme és törekvése. Hamarosan átvette a "Pápa és vidéke” c. lap szerkesztését. Azonnal meglátszott a tekintélyes lapon keze és szelleme hatása. Mint házgondnok, felejthetetlen napokat tudott szerezni rendtársainak. Ebből a hármas tevékenységből, melyhez még a társadalmi megmozdulásokban való tevékenysége is járult, szólította el a háború vége felé mint tábori lelkészt a kórházi szolgálat. Hadikórházával együtt került Nyugatra, honnan még hazakerült, de nem maradhatott Pápán, hanem a pesti gimnáziumban kapott beosztást, honnan hamarosan Németországba került. A bajor Beuron, a sajátos művészetet kitermelő, emelkedésének csúcspontján álló bencés kolostor adott Kerényi Olaf- nak új otthont, hol lelkivüága új ihletet nyert, mit később Sao Paulában mint no- vícius-mester kamatoztatott. A művészetek iránti finom érzékenysége is új hatá
