A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-09-01 / 9. szám
I 398 fűzni. Míg ilyen hősies anyák és lányok lesznek a világon, Isten biztos megkönyörül az emberiségen. 61 / Konfúcius szerint az ideális kormánynak, a jó államnak két tulajdonsága van. Az egyik az, hogy az ország lakosai meg vannak elégedve. Jól érzik magukat otthonukban. A másik tulajdonság pedig: távol földről is jönnek az ilyen ország hírére az emberek. Mi pedig hozzátehetjük, amit Konfúcius az olvasó logikájára, képzeletére hagyott: ti. hogy a rossz kormányzatnak, az i- gazságtalan államnak is két jellemző tulajdonsága van. Az első ismertetőjel az, hogy a lakósok elégedetlenek; a másik meg a messze földről jövők elmaradása. Konfúcius kínai szövege mindösz- sze négy karakterből, jelből áll: közel (ben) örülnek - Távoliak jönnek. Lako- nikus rövidség, félreérthetetlen világosság. Az ideális közösség (ország, Egyház, szerzetesközösség, család stb.) fiai jól érzik magukat a közösségben. Nem vágyódnak kifelé, igazán otthon vannak benne. Ha meg elmennek (tanulni, dolgozni, valami küldetésben), országuk, közösségük javára teszik és örömmel, hálás szívvel térnek vissza otthonukba. Az idegenek, a távoli országok lakói is szívesen jönnek, nem bánják meg, sőt gratulálnak egymásnak, hogy alkalmuk volt megismerni ezt a népet, ezt a közösséget. S örömmel jönnek vissza, ha módjuk van rá és idejük engedi. A rossz állam ennek éppen a fordítottja. Az ott lakók, ha csak tehetik, külföldre mennek. Sokáig kint maradnak. Nem jönnek vissza, ha nem muszáj. Ha meg kintről tévedne be ilyen országba (közösségbe, családba) valaki, esküdni fog, hogy soha többé vissza nem tér, ha csak szükség nem kényszeríti rá őt vagy valami érdek. Nem érdekes? Ez a több mint kétezer éves recept még ma is használható annak megállapítására, mikor jó vagy rossz egy közösség szelleme. Legyen az államgépezet, szerzetesrend és család. M ETY KÓ EDIT Ó, te drága kicsi viaszbaba! Első hangod — s az utolsó: sírás volt. Jól hallotta ő, a te szülöanyád, de félt, s ehhez ragaszkodott, nem hozzád! Lehet, hogy azt sem tudta, milyen szép vagy, hogy kislány vagy, hogy lelked egy csepp keresztvízre vár. Halott kisbaba Hogy ajkad szomjasan inná a hófehér nektárt, mely szent! S mely minden vaksi kiskutyának kijár. De te csak egy kicsi viaszbaba voltál. 1970, Budapest ’’Meghalt egy baba. Anyja nem merte bevallani Férjének.” Nem mentél bíróhoz, nem mentél ügyvédhez, nem is átkozódtál, nem is fenyegettél, nem is árulkodtál, nem is káromkodtál! Csak beleégetted Magadat eltörölhet etlenül Anyád gyenge, gyarló, gyáva, gyilkos gyötrelmeibe. — Örökre!
